Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

40 I. A szerződés megkötése 8. sz. elvi határozat Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a megrendelő egyes minőségi feltételeket a kikötött későbbi időben határoz meg (specifikál), a szállítási szerződés már a felek megállapodásának időpontjában létrejön és a megrendelő ezen feltételekre vonatkozóan a meghatározott későbbi időben tett egyoldalú nyilatkozatával kapcsolatosan a szerződéskötési kötelezettség körében sincs helye véleményeltérési nyilatkozatnak. A Ptk. 207. § (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, a (2) bekezdés szerint pedig a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Lényegében az előbbiekkel azonosan rendelkezik az R 6. §-a is. Az R 18. § (2) bekezdése felsorolja azokat a lényeges feltételeket, amelyekben való megállapodás szükséges ahhoz, hogy a szállítási szerződés létrejöjjön. Ezek szerint a szállítási szerződés érvényességi kellékei: a szolgáltatás tárgyának meghatározása mennyiség, minőség és választék szerint, továbbá a teljesítés ideje naptár szerint és az ellenszolgáltatás. A szolgáltatás tárgya mindezen feltételek szempontjából történő megböző részletességű lehet, s ennek fokától függően a szolgáltatás ekként meghatározott tárgyának ugyanazon fajtájú termék több vagy kevesebb változata felelhet meg. Az R nem tartalmaz rendelkezést arra, hogy a minőségi feltételek milyen részletességű meghatározása szükséges ahhoz, hogy a szállítási szerződés említett érvényességi kellékében való megállapodás fennálljon. A jogszabály ellenkező rendelkezésének hiányában tehát a szolgáltatás tárgyát minőség szerint meghatározottnak, a szállítási szerződést pedig létrejöttnek kell tekinteni akkor is, ha a felek a minőségi feltételeket bizonyos jellemzőkön túl nem részletezik. Az R 19. § (2) bekezdése szerint a felek megállapodhatnak abban, hogy a megrendelő egyes minőségi feltételeket (szín, minta, íz stb.) a kitűzött későbbi időben határoz meg. Nincs kizárva az sem, hogy a felek ugyanilyen megállapodást kössenek a minőség fogalmához szorosan kapcsolódó olyan kérdésekre vonatkozóan, mint a szortiment vagy a technikai kikészítési mód meghatározása (specifikáció). A szolgáltatás tárgya mindezen feltételek szempontjából történő meghatározásának, pontosításának a szerződés megkötését követő későbbi időre való halasztásával és e feltételeknek a megrendelő általi egyoldalú — de a felek megállapodásából fakadó — meghatározhatóságával a vagylagos kötelmekhez hasonló helyzet jön létre, amely körülménynek az ezen tényekhez fűződő joghatásokban is kifejezésre kell jutniok. Minthogy pedig a fentiek szerint az említett feltételek meghatározásának későbbre halasztásából eredő bizonytalanság a szállítási szerződés olyan kiegészítését teszi szükségessé, amit a szerződés eredeti tartalma egyenesen feltételez éspedig a megrendelő egyoldalú nyilatkozata szerint, kellő alappal mondható ki, hogy ilyenkor a szállítási szerződés már a felek megállapodásának időpontjában létrejön, nem pedig csak akkor, amikor a megrendelő a további minőségi meghatározást tartalmazó egyoldalú nyi-