Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 25 A rendelésigazolásnak azt a részét tehát, amely a megrendelésben nem szereplő termékre vonatkozik, felhívás nélkül tett ajánlatnak kell tekinteni. A felhívás nélkül tett ajánlat válaszolatlanul hagyásához pedig a jogszabály a szerződés hallgatólagos létrejöttének következményeit nem fűzi. Ezért a felperes megállapítási keresete nem alapos. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 563. és 569. sorsz. alatt. b) Vö. az R 6. §, 8. §, 12. § (2) bek., 13. § (3) bekezdésében foglaltakkal. 1002. sz. jogeset A szerződéskötésre irányuló első nyilatkozattól bármilyen vonatkozásban eltérést tartalmazó válasznyilatkozatot általában véleményeltérésnek kell minősíteni. A felperes a rendelést február 9-én azzal igazolta, hogy az alperes március 10-ig meghatározott adatokat szolgáltasson. Ezt az igazolást az alperes február 20-án kapta meg és március 5-én az igazolásban közölt határidőt illetően véleményeltérést közölt azzal, hogy a kívánt adatok szolgáltatására a március 10-i határidőt tartani nem tudja. E határidő tekintetében a véleménykülönbséget a felek nem küszöbölték ki. Mivel az alperes az adatokat csak július 26-án szolgáltatta, a felperes ennek késedelmes teljesítése miatt kötbérigényt érvényesített. A szolgáltatás tárgya tekintetében szerződéskötési kötelezettség volt. A jogvitás ügy eldöntése során ezért vizsgálni kellett azt, hogy a rendelésigazolásban foglalt kikötés, amellyel a felperes március 10-i határidővel adatok szolgáltatását kérte, véleményeltérésnek minősül-e. Az alperes ugyanis ennek az ellenkezőjét vitatta azzal, hogy a felperesnek a rendelésigazolásban foglalt ezt a kikötését lényegileg új ajánlatnak kell minősíteni, amelyre a március 5-i alperesi válasz a határidő tekintetében véleményeltérést tartalmazott. Mivel ennek nyomán a felperes szerződéskötési vitát nem kezdeményezett, a szerződés annak megfelelő tartalommal jött létre, következőleg az alperes szerint részéről késedelem nem foroghat fenn, s így őt kötbérfizetésre kötelezni nem lehet. A jogvitás ügyben hozott határozat szerint a felek között a szerződés a vitás feltétel vonatkozásában a felperes kikötésének megfelelően jött létre a következő okokból. Az R a véleményeltérés jogi fogalmát nem határozza meg. A 12—13. §aiban foglalt rendelkezések egybevetett értelmezése alapján azonban azt kell megállapítani, hogy az ajánlattól, a megrendeléstől és a szerződéstervezettől, vagyis a szerződéskötésre vonatkozó első nyilatkozattól bármilyen tekintetben eltérést tartalmazó válasznyilatkozatot véleményeltérésnek kell minősíteni. Azt a kérdést ugyanis, hogy az első nyilatkozattól lehetséges eltérések közül csak az minősülhet-e véleményeltérésnek, amely az abban foglalt szerződési feltételekkel tartalmilag kifejezetten nem egyezik, vagy az is, amely — az abban foglalt tartalomtól való eltérés nélkül — további új kikötést ielent, a szerződéskötési eljárás egy-