Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

26 7. A szerződés megkötése ségének megóvásához fűződő gyakorlati szempontok figyelembevételé­vel kell megítélni. Kivétel általában csak az olyan eset lehet, amikor az eltérést tartalmazó válasznyilatkozat nem a megrendelés főtárgyát alko­tó szolgáltatásra, hanem — annak érintetlenül hagyása mellett — még valami új szolgáltatásra irányul, s így már ténylegesen új ajánlatnak tekintendő kikötésről, nem pedig véleményeltérésről van szó. A szerződéskötési vitát egyébként az R 13. §-ának (2) bekezdése értel­mében a véleményeltéréssel egyet nem értő megrendelőnek kell döntő­bizottság elé terjesztenie, hacsak meg nem nyugszik abban, hogy a szer­ződés a véleményeltérésben foglalt tartalommal jöjjön létre. A konkrét esetben a kifejtettekhez képest a felperes eltérő tartalmú igazolása folytán a megrendelő alperesnek kellett volna a neki nem meg­felelő határidő kikötése miatt a szerződéskötési vita rendezését kezde­ményezni. Mivel ezt elmulasztotta, a szerződés a szállító igazolásának megfelelő tartalommal jött létre. Erre tekintettel pedig az irányadó ha­táridő elmulasztása miatt az alperes késedelmi kötbér fizetésére köteles. JEGYZET: a) Eredetileg közölve D 1963. évf. 9. sz. 338. old. 568. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 399. § (3) bek., az R 12. § (3) bek., 13. § (2) és (3) bek., 14. §, valamint az ER 4. § (1) bekezdésében foglaltakkal. 1003. sz. jogeset Építési-szerelési munka átadás-átvétele alkalmával a műszaki ellenőr és az építésvezető — külön felhatalmazás nélkül — nem köthetnek érvé­nyesen szerződést az utólag szükségessé vált pótmunkákra. Lakóház-javítási munka átadás-átvétele alkalmával az építtető mű­szaki ellenőre különböző pótmunkák elvégzését rendelte meg, ezekre az építésvezető kötelezettséget is vállalt és a jegyzőkönyvben a munkák határidejét is megállapították. Utóbb a felek között vitássá vált a pót­munkákra kötött szerződés érvényessége. A kérdés eldöntése végett az átadás-átvételi eljárás jellegét, az átadás­átvétel alkalmával eljáró dolgozó jogkörét és — speciálisan —a műszaki ellenőr és az építésvezető jogait kell megvizsgálni a jognyilatkozatok hatályossága szempontjából. Az átadás-átvételi eljárás célja annak a megálapítása, hogy a szolgál­tatás a rendeltetésszerű célra alkalmas-e, átvehető-e vagy nem, és ha átvehető, melyek — ha ilyenek vannak — azok a hibák és hiányosságok, amelyeket a kivitelezőnek kijavítania, illetőleg pótolnia kell. Az átadás­átvételi eljárás nem irányul a felek között új szerződés létrehozására, sem pedig az eredeti szerződés tartalmának módosítására. Ami azt a kérdést illeti, hogy a kivitelezőnek az átadás-átvételi eljá­ráson részt vevő dolgozója milyen jognyilatkozatot tehet, arra a döntő­bizottsági gyakorlatra kell utalni, amely szerint az átadás-átvételi eljá­ráson rész vevő dolgozót minden olyan jognyilatkozat megtételére meg-

Next

/
Thumbnails
Contents