Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)
24 7. A szerződés megkötése nem szereplő terméket is rendeljen meg, a szerződéskötési kötelezettség körében is felhívás nélkül tett ajánlatnak kell tekinteni. Az alperes nagykereskedelmi vállalat különféle szerződéskötési kötelezettség alá eső termékeket rendelt két rendelőlevelével a felperes kisipari termelőszövetkezetnél. A kisipari termelőszövetkezet az egyik megrendelést véleményeltéréssel igazolta és véleményeltérési nyilatkozatában felkérte a nagykereskedelmi vállalatot, hogy nagyobb mennyiségű — a megrendelésben más vonatkozásban szereplő — terméket is rendeljen meg, a másik megrendelés igazolásába pedig felvett olyan termékeket is, amelyek a megrendelésben nem szerepeltek. A nagykereskedelmi vállalat erre nem válaszolt és a megrendeléstől eltérő igazolással kapcsolatban a gazdasági döntőbizottság előtt szerződéskötési vitát nem indított. A kisipari termelőszövetkezet keresetében annak megállapítását kérte, hogy mivel a nagykereskedelmi vállalat az eltérő tartalmú rendelésigazolásokra nem válaszolt, illetőleg a gazdasági döntőbizottság előtt szerződéskötési vitát nem indított, a szerződés ebben a vonatkozásban hallgatólagosan, a véleményeltérés szerinti tartalommal létrejött. Az R 13. §-a szerint a megrendeléstől eltérő tartalmú igazolást a szerződéskötési kötelezettség körében véleményeltérési nyilatkozatnak kell tekinteni, amelyhez — megfelelő feltételek fennforgása esetén — az ugyanezen §-ban foglalt jogkövetkezmények fűződnek. A véleményeltérési nyilatkozat fogalmába — az R egyéb rendelkezéseinek és intencióinak figyelmen kívül hagyása mellett — tulajdonképpen az az eset is beleférne, amikor a szállító a rendelésigazolásba a megrendelésben nem szereplő termékeket is felvesz, illetőleg véleményeltérési nyilatkozatában arra hívja fel a megrendelőt, hogy a megrendelésben nem szereplő terméket is rendeljen meg. Nyilvánvaló, hogy a megrendelő is köteles a rendelésigazolást gondosan megvizsgálni, de különösen a sok tételből álló megrendelésnél előfordulhat, hogy a megrendelő figyelmét elkerüli az, hogy a rendelésigazolásban általa meg nem rendelt termék is szerepel. Ilyenkor — a véleményeltérési nyilatkozat előbb említett formális értelmezése esetén — a szerződéskötési kötelezettség körében az R 13. § (3) bekezdése alapján azt kellene megállapítani, hogy a szerződés a szállító nyilatkozatában foglalt tartalommal létrejön. Kétségtelen azonban, hogy az R 13. §-a azt az esetet tartja szem előtt, amikor a megrendelésben szereplő termék szállítására vonatkozó valamely szerződési feltétel tekintetében fordul elő véleményeltérés. Maga az R is elsősorban a szükségletkielégítést veszi figyelembe és kétségtelenül a szükségletnek megfelelő szerződés létrejöttét kívánja elősegíteni. A szükségletet pedig elsősorban a megrendelő hivatott megállapítani és ezért a megrendelőt szerződéskötési kötelezettség nem is terheli. A fentiekből következik, hogy a jogszabály céljával ellenkeznék, ha a megrendelésben nem szereplő terméknek a rendelésigazolásba felvétele, illetve a megrendelésnek a másik fél által történő egyoldalú kiterjesztése vagy a szállító említett felhívása esetében is alkalmazhatók lennének a szerződés hallgatólagos létrejöttére vonatkozó szabályok.
