Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

I. A szerződés megkötése 23 507. sz. állásfoglalás A kereskedelmi utazó attól függően tehet vagy fogadhat el joghatályosan szerződési nyilatkozatokat, hogy erre a meghatalmazása kiterjed-e; ezért a megbízó féllel az utazó útján szerződni kívánó másik félnek meggyőződést kell szereznie az utazó meghatalmazásának tartalmáról. Az utazó, mint kereskedelmi meghatalmazott, kizárólag annak a tevékenységnek az ellátására jogosult, amelyre a meghatalmazása kiterjed. Ez következik az állami vállalatoknak a népgazdaságban betöltött szerepéből, de különösen a jogszabálynak a vállalatok képviseletére vonatkozó rendelkezéseiből. A kereskedelmi utazó útján szerződni kívánó vállalatnak pedig módjában áll — de kötelessége is — az utazó meghatalmazásának terjedelméről és tartalmáról meggyőződést szerezni. Amennyiben a kereskedelmi utazó meghatalmazása a megbízója képviseletére terjed ki, a képviselő útján történő szerződéskötés szabályai az irányadóak. Amennyiben pedig a kereskedelmi utazó csak üzletszerzési tevékenységre és nem jogügyletek kötésére van feljogosítva, ez kizárja ugyan, hogy az utazó harmadik személyekkel érvényes szerződést kössön a megbízója nevében, az utóbbi részére azonban harmadik személyek szerződési nyilatkozatait (megrendeléseit) átveheti. A kereskedelmi meghatalmazott üzletszerzésre, rendelések felvételére való jogosultsága egyben azt is jelenti, hogy a megrendelések általa történő átvétele azonos hatályú a megbízója által történt átvétellel. Ez az ügyletkötésnek adott esetben az a sajátos formája, amikor a szállító a megrendelés átvételére a vevő telephelyére küldi ki a megbízottját és így a kézbesítés a megrendelő részéről ezáltal történik. Ebből következik az is, hogy a szerződés megkötésére vonatkozó szabályokban megállapított határidők folyása ettől az időtől kezdődik. A megbízó nyilvánvalóan nem igényelheti ilyenkor a jogszabályokban megállapított határidők meghosszabbítását azon az alapon, hogy utazója üzleti körutat tesz és így a felvett megrendelések csak később kerülnek hozzá. Ez bizonytalanná tenné az ügyletkötési szabályok alkalmazását, illetve azokat a kereskedelmi utazó eseti ténykedéseitől tenné függővé. A felek közötti jogviszonyok stabilitásának szükségessége megköveteli, hogy ebben a vonatkozásban bizonytalanság ne keletkezzék és a jogok és kötelezettségek keletkezésének ténye határozott legyen. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 564. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 219. §, 222. §, 474. §, 477. § (3) bekezdésében foglaltakkal. 1001. sz. jogeset A rendelésigazolásnak azt a részét, amely a megrendelésben nem szereplő termékekre vonatkozik, illetőleg a szállító véleményeltérési nyilatkozatába foglalt azt a felhívást, hogy a megrendelő a megrendelésben