Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

22 I. A szerződés megkötése ben köteles választ adni. Ha pedig ezt elmulasztja, a szerződés a most említett jogszabály szerint (a hallgatás = beleegyezés elve alapján) a megrendelő által közölt tartalommal létrejön. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1966. évf. 12. sz. 468. old. b) Vö. a Ptk. 207. §, 212. §, 213. § (2) bek., valamint az R 6. §, 9. § (1) bek., 12. §, 13. §-ában foglaltakkal. 506. sz. állásfoglalás A szerződéskötési kötelezettség körén kívül a szerződő fél szerződési készségének olyan tartalmú kinyilvánításához, hogy a kívánt mennyiségre és határidőre kész szerződést kötni, de bizonyos határidőt kér a részletes szerződési feltételeket is tartalmazó elfogadó nyilatkozat (rendelésigazolás, megrendelés) elkészítésére: joghatás nem fűződik. Az R 6. §-a szerint a szállítási szerződés általában a felek megállapodásával jön létre. A Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése ezt úgy fejezi ki, hogy a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, ugyanezen § (2) bekezdése szerint pedig a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A gyakorlatban előfordul, hogy a szerződéskötés során a felek a szerződés bizonyos feltételeiben, így pl. a mennyiségben és a határidőben megállapodnak, de az egyik fél közli, hogy a szerződés további feltételeit tartalmazó nyilatkozatát csak bizonyos határidőn belül küldi el a másik félnek. Az ilyen nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy a fél még más feltételeket is kíván támasztani és ezeknek az elfogadásától függ az, hogy a felek akarata valóban mindenben találkozzék és így a szerződés létrejöjjön. Az újabb feltételek mibenlétének meghatározása nélkül is — pusztán abból, hogy a fél a szerződésben további feltételeket kívánt kikötni — megállapítható ugyanis, hogy a szerződő fél a feltételeket lényegesnek tekinti. Az ezekben való megállapodás előtt tehát a szerződés létrejöttéről nem lehet szó. A fentiek azonban nem jelentik azt, hogy az egyik fél ne terjeszthetne elő a gazdasági döntőbizottságnál megállapításra irányuló keresetet arra nézve, hogy a szállítási szerződés létrejött-e már vagy sem, — ha annak az ER 21. §-ának (2) bekezdésében megállapított feltételei fennállanak. Ilyen megállapítási kereset esetében a gazdasági döntőbizottság konstitutív határozatot nem hozhat ugyan, tehát magát a szerződést nem hozhatja létre, de megfelelő esetekben azt megállapíthatja, hogy a felek nyilatkozatai alapján a szerződés létrejött-e és ha igen, milyen tartalommal. JEGYZET: a) Eredetileg közölve D 1967. évf. 9. sz. 347. old. 1228. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 207. §, az R 6. §, 12. §., 14. §, valamint az ER 21. § (2) bekezdésében foglaltakkal.