Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

VI. Szerződésszegés és felelősség 183 az árut átadja, ehhez még az járul, hogy ezt az áruféleséget más részére értékesítenie nem szabad. Ha a termelő vállalat (szövetkezet) azt az áruféleséget, amelynek kizárólagos értékesítésére szerződött, a megállapodás ellenére másnak is eladja, ezzel egyik kötelezettségének teljesítését teszi lehetetlenné (meghiúsítja). Ha pedig ennek következtében a másik fél számára a szerződés a maga egészében érdekét veszti, a lehetetlenülés az egész ügyletre nézve bekövetkezik. Mivel pedig a teljesítés lehetetlenülésének oka az, hogy a termelő kötelezettségét megszegte, a másik fél — amennyiben ebből folyóan kárt szenved — tőle a Ptk. 310. §-ának (1) bekezdése értelmében kártérítést igényelhet. Ha a szóban levő kötelezettségvállalás szállítási szerződéssel kapcsolatos, az a fél, amelyik a szállítási szerződést ilyen vonatkozásban megszegi és az értékesítési kizárólagosságot így lehetetlenné teszi, meghiúsítja, az R 48. §-ának (1) bekezdéséhez képest kártérítési és kötbérfelelősséggel tartozik. Ehhez képest a szállító az R 49. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott meghiúsulási kötbért tartozik megfizetni. Előfordulhat azonban, hogy a jogosult félnek az értékesítési kizárólagosságra vonatkozóan vállalt kötelezettség megsértése ellenére érdeke fűződik továbbra is ahhoz, hogy a megállapodás a kikötött idő tartamára hatályos maradjon, s hogy a kötelezett legalább a még hátralevő időben ehhez tartsa magát. Arra, hogy a kötelezett a megállapodásnak a továbbiakban maradéktalanul megfeleljen, őt a jogosult kényszerítheti is. Nincs kizárva ugyanis annak a lehetősége, hogy a jogosult a szerződésszegőt kötelezettsége teljesítésére keresettel szorítsa, amelyben azt kéri, hogy a gazdasági döntőbizottság őt a jogsértő magatartástól, a szerződésellenes tevékenységtől tiltsa el, illetőleg az attól tartózkodásra kötelezze. Természetesen ilyen esetben is helye van a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése iránti igénynek. A jogosult kötbérre ilyenkor csak akkor tarthat igényt, ha az értékesítés kizárólagosságára vonatkozó megállapodás biztosítására a szerződés külön kötbérkikötést tartalmaz. JEGYZET: a) Eredetileg közölve D 1967. évf. 5. sz., 197—198. oldalon. b) Vö. a Ptk. 198. §, 226. § (1) bek., 246. §, 227. § (1) bek., 316. §, 339. § (1) bek., 409. § (1) bek., az R 3. § (2) bek., 18. § (1) bek., 27. §, 45. § (2) bek., 47. §, 48. § (1) bek., 49. § (2) bek. d) pontjában foglaltakkal. 544. sz. állásfoglalás Fedezeti beszerzés („fedezeti vétel") a szállítási szerződés nemteljesítése esetében is indokolt lehet. A gazdálkodó szervezetek legfontosabb feladata, hogy gazdaságos tevékenységükkel hozzájáruljanak a társadalom szükségleteinek kielégítéséhez. E tevékenységük során vállalt kötelezettségeik teljesítése érdekében olyan gondosságot kell kifejteniük, amely szocialista szerve-