Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

166 V. A szerződés teljesítése Az a körülmény, hogy az alperes a MERT-nek darabonkénti vizsgálatra adott megbízást, a felperes azonban az ezzel kapcsolatos költségek viselése elől elzárkózott, — az említett felperesi tevékenység és a költségek jellegét nem változtatta meg. Mivel pedig az exporttermékekre vonatkozó szállítási alapfeltételek 101. §-a szerint más árhatósági rendelkezés vagy megállapodás hiányában az átadás költsége a szállítót terheli, a kérdéses költségeket a felperesnek kell viselnie. Meg kell még jegyezni, hogy az eljárás adataiból, így az alperesnek a felpereshez intézett leveléből megállapíthatóan a kérdéses gépekkel kapcsolatos külföldi reklamációk megnövekedtek és az alperes ezért adott a MERT-nek darabonkénti vizsgálatra szóló megbízást. Ez természetesen az alperes részére is költségtöbbletet jelent, hiszen a MERT tevékenységével kapcsolatos költségeket (a MERT-megbízott munkadíját) — mint az átvétel költségeit — a szállítási alapfeltételek már hivatkozott 101. §-a szerint ő viseli. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1968. évf. 7. sz. 262. old. 1296. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 283. § (2) bekezdésében foglaltakkal. c) A teljesítés elszámolása 20. sz. elvi határozat A késedelmes szállítást a legkorábban esedékes kötelezettség teljesítésére kell elszámolni. A Ptk. 290. § (1) bekezdésében foglalt, a több tartozás kiegyenlítését nem fedező teljesítés elszámolására vonatkozó szabályt, amely a kötelezett rendelkezési jogát, illetve szándékának érvényesülését ismeri el — az ugyanitt előírt tilalom folytán — a tervszerződések körében nem lehet alkalmazni. Ebből következik, hogy a szocialista szervezetek között létrejött és folytatólagosan teljesítendő szállítási szerződés alapján felmerült késedelem esetén az utóbb történt szállítást — a Ptk. 290. § (2) bekezdése a) pontjában foglalt szabály értelmében — a felek ellenkező megállapodása hiányában a legkorábban esedékessé vált nem teljesített kötelezettségre kell elszámolni. Ezzel ellenkező megállapodást az utóbbi szabály diszpozitivitására figyelemmel a felek köthetnek, de a kötelezett félnek nem áll jogában a megrendelő felé egyoldalúan akként rendelkezni, hogy a késedelmes szállítást nem a legkorábban esedékessé vált kötelezettség teljesítésére számolja el. A rendelkezési jognak ily vonatkozásban való elismerése egyrészt a fenti jogszabályi tilalomba ütközne, másrészt arra vezetne, hogy a kötelezett fél a változatlanul fennálló késedelem további következményei alól esetleg mentesülne. A kötelezett félnek ilyen körülmények között nem állana érdekében az elmaradt szállítások pótlása, ha a korábbi kötelezettség kötbérösszege a maximálisan felszámítható