Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

V. A szerződés teljesítése maradásának oka. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztásából eredő kárért az alperes felelős. A felelősség kérdését pedig a veszélyviseléssel szemben elsődlegesen kell elbírálni. Az alperes az őrizete alatt maradt termékek elveszésével kapcsolatban a felperes átvételi késedelmére, továbbá az ellenőrzési kötelezettség lehetetlenülésére hivatkozott. A fentiek közül az átvételi késedelem felvetése — ha fennállna is ilyen késedelem —, nem lenne döntő, mert a szállító az átvételi késedelem ideje alatt is köteles a terméket őrizni. Az átvételi késedelem tehát nem jelenti egyúttal az őrzési kötelezettség megszűnését és az ennek a kötelezettségnek a megszegéséből eredő felelősség kizárását. A vétlenség mentesítené az alperest, azonban ő maga sem állítja, hogy közvetlenül, erőszakos események során tűnt el vagy semmisült meg a telepén maradt árumennyiség. Más olyan tényre sem hivatkozott, ami erőhatalomnak vagy harmadik személy elháríthatatlan cselekményének minősülne. Ellenkezőleg, az alperes maga adja elő jogorvoslati kérelmében, hogy a megsemmisülést előidéző események alatt az építőanyagok úgyszólván őrizetlenül maradtak. Az alperes tehát az őrzési kötelezettsége tekintetében nem úgy járt el, ahogyan az tőle az adott körülmények között elvárható lett volna. Ez a körülmény pedig az alperes felelősségének megállapítására önmagában is elegendő. Akifejtettek szerint tehát az alperes marasztalása jogszabálysértés nélkül történt, csupán a marasztalás jogcímét kellett a kifejtettek értelmében megváltoztatni. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 634-. sorsz. alatt. b) Vö. a Ptk. 196. § (1) bek., 197. § (1) bek., 279. §, 339. § (1) bek., az R 27. §, 28. § (2) bek., 39. § (1) bekezdésében foglaltakkal. 1050. sz. jogeset Ha az építtető a munkahelyet a szerződésben megállapított határnapon vagy a határidő utolsó napján adja át, a munkahely szándékolt átadásának idejéről a kivitelezőt — külön megállapodás hiányában vagy ha különleges körülmények nem indokolják — nem köteles értesíteni. Az építtető az építési szerződésben a munkaterület átadására ugyanarra a napra vállalt kötelezettséget, mint a kivitelező a munka megkezdésére. A kikötött időpontban a kivitelező nem jelent meg a munkahely átvétele végett és az építési munkát nem kezdte meg. Emiatt az építtető ellene közbenső intézkedés késedelmes teljesítése címén kötbérigényt érvényesített. A kivitelező ezzel szemben a munkahely késedelmes átadását vitatta, hitelezői (építtetői) késedelemre hivatkozott és ezért késedelmi kötbér iránt viszontkeresetet emelt. Előadta, hogy az építtető nem értesítette arról, hogy kész a munkahely átadására és emiatt ő nem is volt köteles felvonulni, tehát nem ő, hanem az építtető esett késedelembe.