Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

V. A szerződés teljesítése 147 megrendelő — az R 23. §-ában biztosított jogával élve — a szerződéstől elállhat, a külkereskedelmi vállalat pedig a 28/1966. (Kk. É. 31.) KKM számú utasítással közzétett importtermékekre vonatkozó belföldi szállítási alapfeltételek 49. §-ában biztosított azzal a jogával élhet, amely szerint a szerződés fenntartását kérheti abban az esetben, ha a külföldi eladóval megkötött szerződését már felbontani nem lehet. Ilyen esetben a döntőbizottságnak eljárása során tekintettel kell lennie az egyenértékűség elvére, továbbá arra is, hogy ilyenkor az importáló külkereskedelmi vállalat — az elállás ellensúlyozása érdekében — az árszabályozó rendelkezésekkel összhangban álló engedmény nyújtását teheti megfontolás tárgyává. Abban az esetben, ha az importáru már a szerződéskötéskor is vámköteles volt, de vámja az időközben hatályba lépett új vámszabályok folytán a szerződés teljesítésekor a korábbinál magasabb lett, lényegileg ugyanazok az elvek irányadók, mint akkor, ha a szerződéskötéskor még vámmentes importáru a teljesítés idejében már vám alá esik. adb) Ha az importárunak a szerződéskötéskor hatósági ára volt és vám nem terhelte, a szerződés teljesítésekor az ára ugyancsak hatósági ár, de már vám alá esik, a vám viselése kérdésében kiindulási alapnak a 9/1967. (ÁT 46.) ÁH számú utasítás 23. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell tekinteni. Eszerint pedig a szerződéseket az új hatósági áron kell teljesíteni. Mivel az új hatóság árban már a cikket a megváltozott vámszabályok szerint terhelő vám is nyilván figyelembevételre került, ezzel a vám viselésének kérdése is eldőlt, azt ugyanis a megrendelő az új hatósági árral megfizeti. Nem érinti mindez a feleknek az 56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 15. §-ának (3) bekezdésében, illetőleg a 9/1967. (ÁT 46.) ÁH számú utasítás 23. §-ának (3) bekezdésében biztosított azt a jogát, amely szerint abban az esetben, ha a termék szerződéskötési kötelezettség alá nem esik és a szerződést az új hatósági áron nem kötötték volna meg, a szerződéstől bármelyikük elállhat. Mindezek természetesen csak rögzített (fix) hatósági ár esetében érvényesülhetnek, valamint kivételesen olyankor, amikor a felek kifejezetten a maximált (legmagasabb) hatósági ár alkalmazásában állapodtak meg. A maximált áron alul már nincs hatósági ár, ott az ár meghatározása a felek szabad egyezkedésének tárgya. Ebben az esetben az aj pontban foglaltak az irányadók. ad c) A kifejtettek nem vonatkoznak természetesen arra az esetre, ha a vámból folyó többletteher az importáló külkereskedelmi vállalat felróható késedelme következtében áll elő. Abban az esetben ugyanis, ha a szerződés teljesítésére az importáló vállalat hibájából, szerződésszegés folytán került olyan időben sor, amikor már a vámszabályok változása miatt többletteher jelentkezik, ezt — mint késedelmének következményét — az importáló vállalat tartozik viselni. Ez az álláspont egyébként a késedelem miatt bekövetkezett árváltozások megítélésénél követett döntőbizottsági gyakorlattal összhangban van. le