Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

ÍV. A szerződés módosítása 141 1046.sz.jogeset A kivitelezőnek a tervezővel kötött megállapodása az építtető hozzájárulása nélkül nem hat ki sem a tervezési, sem az építési szerződésre. A kivitelezési szerződés megkötése előtt a kivitelező bizonyos kívánságot terjesztett a tervező elé a költségvetési egységárak tekintetében. A tervező ennek figyelembevételével alakította ki az egységárakat, amelyeket az építtető ilyen értelemben jóváhagyott és a szerződést meg is kötötték. Utóbb, a számlaérvényesítés során az építtető a kivitelező kívánsága folytán létrejött egységár-módosításokkal szemben kifogásokat emelt és csak azon az egységáron volt hajlandó a kivitelező részére fizetni, amelynek alkalmazását a tervkészítésnél ő kívánta a tervezőtől. A kivitelező a különbözet iránt keresetet terjesztett elő. Az építtető azzal védekezett, hogy a tervező és a kivitelező közötti megállapodás nem hat ki az építtető és a kivitelező jogviszonyára. A gazdasági döntőbizottság a kivitelező keresetének helyt adott. Az ügy elbírálása során az a kérdés merült fel, hogy a kivitelező közvetlenül a tervezővel szemben tehet-e jognyilatkozatokat, köthet-e azzal megállapodást és ezek mennyiben hatályosak az építtetővel szemben. A VR 10. §-a a felek messzemenő együttműködését írja elő a vállalkozási szerződés megkötése és teljesítése során és a kooperáció kívánalma az Ép. A. 12. §-ában és egyéb rendelkezéseiben is ismételten szerepel. Az építkezés megvalósításánál adott esetben szoros együttműködés alakulhat ki az építtető és az alvállalkozó között is. A kérdést mégis annak szem előtt tartásával kell eldönteni, hogy jogviszony egyrészt az építtető és a tervező, másrészt az építtető és a kivitelező között létesül, de a kivitelező a tervezővel közvetlenül szerződéses kapcsolatban nem áll. Annak ellenére tehát, hogy a kivitelező számos esetben közvetlenül tárgyal a tervezővel, a kivitelező és a tervező közötti megállapodás az építtetővel szemben csak akkor hatályos, ha a megállapodásban maga az építtető is részt vesz, tehát az tudomására jut és ahhoz hozzájárulását adja. Ellenkező esetben az építtető alaposan hozhatja fel azt a kifogást, hogy a kivitelező és a tervező bármiféle tárgyalásának eredményeként létrejött megállapodás — és ennek során esetleg kialakított egységár — vele szemben nem hatályos. így tehát, bár a kivitelezőnek a tervezővel kötött megállapodása az együttműködés célját szolgálja, az — az építtető hozzájárulása nélkül — nem hat ki közvetlenül sem az építtető és a tervező között, sem pedig az építtető és a kivitelező között létrejött jogviszonyra. Meg kell jegyezni, hogy ugyanez a helyzet az alvállalkozói szerződés tekintetében is, amely csak a generálkivitelezővel kötött szerződésen keresztül kapcsolódik az építtetőhöz. A konkrét esetben azonban a bizonyítás eredménye azt mutatta, hogy a kivitelező és a tervező között létrejött megállapodáshoz az építtető utólag hozzájárulását adta, a költségvetést jóváhagyta. Ennek megfelelően az reá is kötelezővé vált és utólagos kifogásai alaptalanok.