Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

142 ÍV. A szerződés módosítása JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 592. sorsz. alatt. b) Vö. a VR 10. § (1) bek., az Ép. A. 12. § (2) bek., a Te. A. 6. § (l)-(3) bekezdésében foglaltakkal. 1047. sz. jogeset Építési szerződés határidejének meghosszabbítása írásbeli alakszerűség nélkül is megtörténhet. A felek műemléképület helyreállítására írásban kötöttek építési-szerelési szerződést. A kivitelező kérelmre ennek határidejét később módosították anélkül, hogy azt írásba foglalták volna. Az építtető az eredeti határidő be nem tartása miatt késedelmi kötbérigényt érvényesített a kivitelezővel szemben, aki a határidő-módosításra hivatkozott. Az építtető álláspontja szerint építési-szerelési szerződés módosítása csak írásbafoglalással lehetséges és ennek elmulasztása érvénytelenséget eredményez. A gazdasági döntőbizottság az építtető keresetét elutasította. A VR 33. §-a értelmében a felek a vállalkozási szerződést megállapodással bármikor módosíthatják, megszüntethetik vagy felbonthatják. Minthogy a szerződésmódosítás — éppúgy mint a szerződés — akaratviszony-formálódást jelent, feltételezi a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezését, vagyis a szerződésmódosítás is a felek közös megegyezése útján megy végbe. Ebből következik, hogy számos kérdésben a szerződésmódosításra — külön rendelkezés hiányában — ugyanazokat a szabályokat és ugyanazokat a jogkövetkezményeket kell alkalmazni, mint a szerződéskötésre. Ebben az összefüggésben kell vizsgálni, hogy építési szerződés megkötésénél az írásbeliség mellőzése annak érvénytelenségét vonja-e maga után. A Ptk. 399. §-ának (1) bekezdése szerint a tervszerződéseket írásban kell megkötni; ha jogszabály kivételt nem tesz, az írásbafoglalás elmulasztása a szerződést nem teszi érvénytelenné. Az Ép. A. — a korábbi szabályozástól eltérően — már nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezést, hogy az építési-szerelési szerződést írásban kell megkötni, de a 2. § rendelkezéseiből ez levezethető. A döntőbizottsági gyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy önmagában az írásbeliség hiánya nem vezet sem a szerződés létrejöttének, sem módosításának az érvénytelenségére. A fenti álláspont természetesen nem jelenti azt, hogy építési szerződésnél a felek puszta megállapodása — a szerződés tárgyának közelebbi körülírása hiányában — minden további nélkül létrehozza (vagy módosítja) a szerződést, csupán azt az általános elvet rögzíti, hogy ha a szerződés megkötésének vagy módosításának feltételei (a szolgáltalás tárgyára, a kivitelezés feltételeire és körülményeire, illetve az új kikötésre vonatkozó teljes körülírás) megvannak, egyedül azon a címen, hogy az írásbafoglalást mellőzték, nem lehet a szerződést, illetőleg annak módosítását — így a határidő-módosítást — érvénytelennek tekinti.