Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

IV. A szerződés módosítása előző évi átlagos nyereségét biztosító árat kell figyelembe venni, amelynek meghatározása végett, ha másként nincs mód rá, a rendelet 24. §ának megfelelően a döntőbizottság az illetékes árhatósághoz fordulhat. c) Ha a termék nem esik szerződéskötési kötelezettség alá és ára a változás után hatósági ár, a szerződést — hacsak elállásra nem kerül sor — az új hatósági áron kell teljesíteni [56/1967. (XII. 19.) Korm. számú rendelet 15. § (2) bek.], feltéve, hogy az illetékes árhatóság másként nem rendelkezik. d) Ha a termék nem esik szerződéskötési kötelezettség alá és ára az árváltozás után nem hatósági ár, a felek a szerződésben kikötött ártól megegyezéssel eltérhetnek [9/1967. (ÁT 46.) ÁH számú utasítás 23. § (4) bek.]. Ha az ártól való eltérésben a feleknek megegyezésre jutniuk nem sikerül, s az elállási jogot a megrendelő nem gyakorolja, a szerződést — annak módosítására lehetőség nem lévén — az eredetileg kikötött áron kell teljesíteni. Ez a 9/1967. (ÁT 46.) ÁH számú utasítás 23. §-ának (4) bekezdéséből (a contrario) következik. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a D 1968. évf. 5. sz. 180. old. 1271. sorsz. alatt. 1039. sz. jogeset A fél kezdeményezheti a szerződés olyan kikötésének módosítását is, amelyre vonatkozóan eredetileg elmulasztotta a szerződési vita előterjesztését. Az alperes szállító a szerződéskötési kötelezettség körébe eső megrendelést a jogszabályban meghatározott határidőn belül kisebb mennyiségben és véleményeltéréssel igazolta. A felperes megrendelő ezzel kapcsolatban szerződéskötési vitát nem terjesztett elő és így a szerződés a kisebb mennyiségre, illetőleg a véleményeltérésben foglalt tartalommal jött létre. Ezt követően a felperes a gazdasági döntőbizottságnál a szerződés módosítását kezdeményezte és azt kérte, hogy a gazdasági döntőbizottság állapítsa meg, hogy a szerződés a megrendelésben meghatározott menynyiségre és feltételek szerint áll fenn. Az alperes álláspontja szerint a megrendelőnek nincs joga arra, hogy ha valamely szerződési feltétel tekintetében szerződéskötési vitát nem kezdeményezett, utóbb szerződésmódosítási kérelemmel kísérelje meg az eredeti álláspontja érvényre juttatását. A gazdasági döntőbizottság az alperes álláspontját — az alábbi indokolással — nem találta elfogadhatónak és a felperes kereseti kérelmét érdemben vizsgálta. Az R 13. § (2) bekezdésében foglalt, a megrendelőt terhelő határidő elmulasztásának a (3) bekezdés szerint csupán az a jogkövetkezménye, hogy a szerződés a szállító nyilatkozatában foglalt tartalommal jön létre. Az R 22. § (1) bekezdése szerint a felek a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják, a 24. § szerint pedig a gazdasági döntőbizottság — a