Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

ÍV. A szerződés módosítása 127 Ehhez a szűkebb körhöz kapcsolódik a gazdasági döntőbizottságnak — a Ptk. módosított 403. §-án alapuló — az a joga, hogy a tervszerződéseket a jogszabályokban megállapított hatáskörének keretei között népgazdasági érdekből módosíthatja, megszüntetheti vagy felbonthatja. E sajátos szer­ződési szabadság azonban — amely gazdaságirányításunk új tételes ren­delkezéseiben egyre inkább kifejezésre jut — nem jelent többletet a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésében biztosított általános szerződéskötési szabad­sággal szemben és így nem fogható fel a szerződéskötési szabadság olyan új kategóriájának, amely a Ptk. 241. §-ának alkalmazását kizárná. A gazdasági reform következtében a vállalatok és egyéb gazdálkodó szervezetek a korábbinál lényegesen nagyobb önállósághoz jutottak, szükségleteiket nemcsak szállítási szerződések, hanem — a típusszabad­ság elve alapján — egyéb szerződési formák felhasználásával is kielégít­hetik. A kötelező szerződéskötési kör szűkülésének megfelelően tágult a nem kötelezően megkötésre kerülő szállítási szerződések, másrészt az egyéb szerződések köre. Ez tükröződik az ER 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, amely a korábbi „tervszerződés" kifejezés helyett a tágabb „szerződés" kifejezést használja arra való tekintettel, hogy nemcsak terv­szerződések, hanem más típusú szerződések is döntőbizottsági eljárás alá kerülnek majd. Ezt tükrözi továbbá a Központi Gazdasági Döntőbizottság 51. számú elvi határozata, amely szerint alávetés esetében a gazdasági döntőbizottság abban az esetben is eljárhat a szerződés megkötése, módo­sítása, felbontása vagy megszüntetése tekintetében keletkezett vitás ügy­ben, ha az illető terméket (szolgáltatást) érintő megállapodás nem esik a tervszerződések körébe és az arra vonatkozó anyagi jogszabály az alá­vetésről külön nem rendelkezik. Így került előtérbe az a kérdés, hogy a megváltozott körülmények kö­zött a gazdasági döntőbizottság milyen körben élhet a Ptk. 241. §-ában biztosított jogával, illetve hogy szerződéskötési kötelezettség hiányában a gazdasági döntőbizottság a felek alávetése nélkül is eljárhat-e. Ezzel ösz­szefüggésben vizsgálni kell, hogy a Ptk. 241. §-a esetében az eljárási jogo­sultság milyen jogszabályon alapszik. A Ptk. 241. §-a esetében a felek között nincs akaratmegegyezés a szer­ződés módosítása tekintetében, hanem csak az egyik fél kéri azt. A jog­szabály kivételes jelleggel, szorosan meghatározott feltételek — „tartós jogviszony", „szerződéskötést követően beállott körülmény", „lényeges jogi érdek" sérelme — mellett adja meg a bíróságnak azt a jogot, hogy a felek akaratviszonyába beavatkozzék, azt módosítsa. A törvény szövege nem hagy kétséget az iránt, hogy a szerződésmódosítási jog nem eljárás­jogi alávetésen, hanem anyagi jogi felhatalmazáson alapszik. A szocia­lista szervezetek egymás közötti jogviszonyában a bíróság helyett a ha­tásköri megoszlás szerint gazdasági döntőbizottságot kell érteni és ennek beavatkozási joga is azonos jellegű. Minthogy a gazdasági döntőbizottság szóban forgó szerződésmódosítási joga anyagi jogi alapú, ilyen esetben az alávetést, mint eljárási előfelté­telt, nem kell megkívánni. A gazdasági döntőbizottság a szerződésköté­sek területén bekövetkezett, a felek önállóságán alapuló, a gazdaságirá­nyítási rendszer alapelveinek megfelelő új helyzetben a Ptk. 241. §-ában

Next

/
Thumbnails
Contents