Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

98 II. A szerződés tárgya és tartalma alaptalan volt, ezért őt a gazdasági döntőbizottság a megrendelés szerinti szállításra és az eljárási illeték megfizetésére kötelezte. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 594. sorsz. alatt. b) Vö. az R 3. § (1) bek., 4. § (1) bek., 13. §, 18. § (1) bekezdésében foglal­takkal. 1026. sz. jogeset A külföldi tőzsdebíróság döntésének a belföldi felek közötti vita ese­tére szóló kötelező hatályú kikötése megengedhetetlen. A külkereskedelmi vállalat a szerződéskötési kötelezettség körében a szállítási szerződésbe azt a feltételt kívánta belevenni, hogy a felek minő­ségi kifogása esetén közös mintát vegyenek és vessék alá magukat a lon­doni tőzsdebíróság illetékességének. A külkereskedelmi vállalat ezt a kérelmét arra alapította, hogy a szolgáltatás tárgyát külföldön kizárólag az általánosan elfogadott nemzetközi szokványnak megfelelően lehet vá­sárolni és a szokvány a minőségi reklamációk eldöntését a Londonban működő tőzsdebíróságra bízta. A külföldi eladóval szemben a reklamáció sikerességének feltétele tehát ennek az előírásnak a betartása, ezért in­dokolt a belföldi szerződésnek ezzel összhangba hozatala. A jogszabályok a szocialista szervezetek között felmerülő viták el­döntését a gazdasági döntőbizottságokra bízták. Ha tehát valamely szer­ződés teljesítésével kapcsolatban a felek között minőségi vita merül fel, annak elbírálása és a minőségi kifogás helytállóságának vagy alaptalan­ságának megállapítása a gazdasági döntőbizottság feladata. Ennek az eljárásnak a keretében bizonyításra kerül sor, amelynek egyik — esetleg döntő — mozzanata lehet a szakértő véleménye. Természetesen nincs akadálya annak, hogy esetleg külföldi szakértő szerv adjon szakvéle­ményt, aminek elfogadása vagy el nem fogadása azonban éppen úgy a döntőbírói mérlegelés körébe tartozik, mint bármely más bizonyíték el­bírálása. Nincs akadálya annak sem, hogy minőségi kifogás esetén a kül­kereskedelmi vállalat a londoni tőzsdebíróság véleményét kikérje és azt, illetőleg annak állásfoglalását az eljárás során bizonyítékként becsatolja. A joghatósági feladatkörrel és az állam bírói szuverenitásával is össze­egyeztethetetlen azonban, hogy a belföldi felek közötti jogvitát végered­ményben egy külföldi bíróság döntse el. A kifejtettek alapján tehát a megrendelőnek a külkereskedelmi válla­lat által a szerződésbe felvenni kívánt feltétel kihagyása iránt indított keresete alapos, azért a gazdasági döntőbizottság annak helyt adott. JEGYZET: a) Eredetileg közölve a GY 600. sorsz, alatt. b) Vö. a Ptk. 200. § (l)—(2) bek., az R 40. §, 44. § (1) bek., valamint az ER 34. §-ában foglaltakkal.

Next

/
Thumbnails
Contents