Görgey Mihály: A gazdasági döntőbizottságok joggyakorlata. Elvi határozatok, állásfoglalások, jogesetek. 1948-1969 (Budapest, 1970)

II. A szerződés tárgya és tartalma 99 1027. sz. jogeset Ha export céljára rendelt áru minőségét a külföldi vevővel kötött megállapodás szerint különleges — belföldön nem ismert vagy a belföldi szabványtól eltérő — vizsgálati módszerrel kell megállapítani, a meg­rendelő köteles ezt a szállítási szerződésben a minőségi feltételek meg­határozásával együtt a szállító tudomására hozni. Külkereskedelmi vállalat export céljára a gyártó vállalattal szállítási szerződést kötött. A külkereskedelmi vállalat előtt ismeretesek voltak a külföldi vállalat átvételi szabványai, amelyek minőségi szempontból magasabb követelményeket támasztottak az áruval szemben, mint a bel­földön alkalmazott bevizsgálási mód, azonban a gyártó vállalattal ezt nem közölte. A gyártó vállalat által előállított áru a belföldi átvételi szabványoknak és a szállítási szerződés kikötéseinek megfelelt ugyan, azonban a kül­földi átvételi előírások szerint elbírálva a külföldi vevő szempontjából minőségileg kifogásolható volt. Minthogy pedig a külföldi vevővel kötött szerződés szerint a minőségi feltételeket a külföldi átvételi szabvány sze­rint kellett elbírálni, a külkereskedelmi vállalatnak árengedményt kel­lett adnia. A külkereskedelmi vállalat az árengedmény megtérítése iránt keresetet indított a szállító (gyártó) vállalat ellen. Az áru minőségének szerződésszerűségét az érvényes belföldi szabvá­nyok, illetőleg a szerződés különleges rendelkezései szerint kell elbírálni. A minőség megvizsgálásának előírása azonban bizonyos értelemben a minőségi feltételek meghatározását is jelenti akkor, ha különleges vizsgá­lati eljárás során az áru olyan tulajdonságait is el kell bírálni, amelyek egyébként minőségi feltételt nem képeznének. Belföldi érvényes szabvány esetén természetesen nincs szükség arra, hogy a felek a vizsgálati módszereket a szerződésben részletesen körül­írják — feltéve, hogy ezeket a szabvány tartalmazza — ilyen esetben ugyanis elegendő a szabványra hivatkozni. Az ilyen hivatkozás elma­radása azonban nem érinti a gyártó vállalat azon kötelezettségét, hogy szabványnak megfelelő árut kell gyártania. Szabvány hiányában részletes műszaki leírást kell a szerződésnek tar­talmaznia, vagy a műszaki feltételeket a szerződéshez csatolni, vagy más olyan módon kell a minőséget megállapítani, hogy az iránt kétség ne maradhasson fenn. Ugyanilyen módon kell a vizsgálati eljárást is meg­határozni. Különös — szabványtól eltérő — minőségi feltételek meghatározása hiányában a szállító az érvényes belföldi szabvány szerint köteles gyár­tani. A megrendelő tehát különleges minőségvizsgálat mértékét meg­ütő teljesítést csak akkor követelhet, ha ezt a szállítóval szemben a szer­ződésben kikötötte. Minthogy a megrendelő a külföldi vevő különleges átvételi szabványait ismerte, de a szállítóval nem közölte, ebből a mu­lasztásából előállott azt a következményt, hogy a külföldi vevőnek ár­engedményt kellett adnia és így a megfelelő ellenértékhez nem jutott hozzá — a szállítóra nem háríthatja át. A szállító ilyen körülmények 7*

Next

/
Thumbnails
Contents