Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

ményeket fejez ki, amelyeknek elsődlegesen a munkáltató és az állam közötti jog­viszonyban van jelentősége. Ennélfogva a dolgozó által a munkáltatóval szemben a munkaköri besorolásának helyes megállapítása iránt kezdeményezett munkaügyi vitában az elbíráló szerv a létszámkerettől és a béralaptól függetlenül köteles vizsgálni azt, hogy a dolgozót a végzett munkája alapján milyen besorolás illeti meg. A mun­kaügyi vitában hozott határozat azonban természetesen nem mentesíti a dolgozó al­kalmazása, illetve besorolása ügyében eljáró személyt a túllépéssel járó esetleges kö­vetkezmények alól. YLK 85. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) /. A munkaügyi döntőbizottsági eljárást meg kell szüntetni, ha a kérelmező meghalt vagy jogi személyisége megszűnt, kivéve ha jogutóda az eljárásba belépett. A jogutód igényét az eljárás megszűnése után újabb eljárásban is érvényesítheti. A dolgozó örököse nem léphet fel olyan igényekkel, amelyek a meghalt dolgozó személyéhez fűződtek. II. Ha a munkaügyi döntőbizottsági eljárás során a kérelmező ellenfele halt meg vagy jogi személyisége megszűnt, a kérelmező köteles a jogutód személyét bejelenteni. Ha e kötelezettségnek a kérelmező a döntőbizottság által megszabott határidő alatt nem tett eleget, az eljárást meg kell szüntetni. III. Ha a munkáltató megszűnése folytán a munkaügyi döntőbizottság is megszűnt, az eljárást a jogutód, a felettes egység vagy a volt munkahely szerint illetékes tanácsnál működő munkaügyi döntőbizottság folytatja. I. Ha a döntőbizottsági eljárás során a kérelmező meghalt (ideértve azt az esetet is, amikor a kérelmet előterjesztő munkáltató jogi személyisége megszűnt), a munkaügyi döntőbizottság az eljárást a 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 17. §-a (1) be­kezdésének c) pontja alapján megszünteti, kivéve, ha a kérelmezőnek jogutóda van, és igényének érvényesítése végett az eljárásba belépett. A jogutód személye ugyanis a döntőbizottság előtt rendszerint ismeretlen, így a jogutód értesítésére az esetek több­ségében nincs is lehetőség. Egyébként is a jogutódra tartozik, hogy az igényt érvénye­síteni kívánja-e. Ha a jogutód a tárgyaláson vagy — az eljárás megszüntetése előtt — a tárgyaláson kívül bejelenti, hogy az igényt érvényesíteni kívánja, az eljárást folytatni kell. Az eljárás megszüntetése sem érinti egyébként a később fellépő jogutódnak azt a jogát, hogy az igényt — az elévülési időn belül — újabb eljárásban érvényesítse. A dolgozó örököse mindemellett csak az anyagi természetű követeléseket érvénye­sítheti, nem léphet fel azonban olyan igényekkel, amelyek a meghalt dolgozó szemé­lyéhez fűződtek. így pl. a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén követelheti a kieső időre járó munkabért, de nem kérheti a munkaviszony utólagos helyreállítását. //. Ha a döntőbizottsági eljárás során a kérelmező ellenfele halt meg, vagy a mun­káltató jogi személyisége szűnt meg, a kérelmezőt fel kell hívni arra, hogy a jogutód személyét az eljárás megszüntetésének terhével jelentse be. A bejelentésre megfelelő 86

Next

/
Thumbnails
Contents