Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

tartamú határidőt kell biztosítani. Ha ezalatt a jogutód személyét bejelentik, a jogutódot a következő' tárgyalásra meg kell idézni. A jogutód ebben az esetben a jogelőd jogállásába lép, az eljárást pedig olyan mértékben kell megismételni, hogy a jogutód a megfelelő védekezést előterjeszthesse. Ha a jogutód személyét a megadott határidő alatt nem jelentik be, a határidő elteltével az eljárást meg kell szüntetni. A megszüntető határozatban közölni kell a féllel, hogy az elévülési időn belül az igényét újból előterjesztheti, ha a jogutód személye ismertté válik. ///. Ha a munkáltató megszűnése folytán a munkaügyi döntőbizottság megszűnt, az eljárást a jogutód, a felettes egység vagy a volt munkahely szerint illetékes tanácsnál működő munkaügyi döntőbizottság folytatja [19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 7. §-ának (3) bekezdése]. A fegyelmi határozat tárgyában a döntőbizottság előtt folyamatban levő munkaügyi vita során a kérelmező dolgozó halála esetén az MK 63. számú állásfoglalás az irányadó. MK 86. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 87. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) /. Ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a munkáltatónál és emiatt a felmondás indokolása nem kötelező, a dolgozó kérésére a felmondást meg kell indokolni. A dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltéig, ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, annak jogerős befejezéséig terjesztheti elő. A munkáltató a közlési kötelezettségének a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni. Ha a felmondással kapcsolatban munkaügyi vita indult, a munkáltató a közlési kötelezettségének annak az eljárásnak a tartama alatt tehet joghatályosan eleget, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. II. Ha jogszabály rendelkezése értelmében a felmondás indokolása mellőzhető és a munkáltató ezzel a jogával élve nem indokolta meg a felmondást, a dolgozónak a felmondás hatálytalanítása iránt azon az alapon előterjesztett kérelmét, hogy a felmondást méltánytalannak tartja, egyben a felmondás indokainak közlése iránti kérelemnek kell tekinteni. III. A munkáltató a felmondás indokait írásban köteles a dolgozóval közölni. A felmondásindokolásának közlése akkor hatályos, haadolgozó az indokolást tartalmazó írás87