Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

tott és kiegészített 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 202—212. §, a 2/1976. (III. 18.) SZOT, az 1/1980. (I. 30.) SZOT, az 5/1982. (XII. 13.) SZOT, a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzattal és a 13/1985. (XII. 10.) ME számú rendelettel módosított és kiegészített 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 132—143/A. §]. Az a körülmény, hogy a munkaviszonyban álló dolgozó nyugdíjas a fentiekből ki­tűnően csak a nyugdíjának folyósítása körében válthat ki korlátozásokat, de nem érinti a munkaviszony alapján őt megillető járandóságokat, így különösen munkabé­rét, a szabadságának tartamára járó díjazást, a munkaszüneti nap miatt kiesett mun­kaidőre járó átlagkeresetét stb. E járandóságok ugyanúgy megilletik, mint az azonos munkaidő-beosztás és azonos egyéb feltételek mellett foglalkoztatott nem nyugdíjas dolgozókat. MK 75. szám A munkaviszonyban töltött idő igazolására bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapul szolgálhat. A dolgozó korábbi munkaviszonyaiban töltött időket a munkaviszony fennállását hitelt érdemlően tanúsító bármely okirat vagy egyéb bizonyíték alapján figyelembe kell venni. Ilyen egyebek között a munkakönyv okiraton alapuló bejegyzése, a társa­dalombiztosítási szervek nyilvántartásai alapján kiállított igazolás, vagy a munkavi­szonyról kiállított egyéb eredeti okirat, így például szolgálati vagy működési bizonyít­vány, illetőleg hitelt érdemlő tanúvallomás. MK 76. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Eltartott családtag az is, akit a dolgozó — ellenérték nélkül — önként tart el. Az Mt. V. 23.§-a (1) bekezdésének a) pontja szerint csak különösen indokolt eset­ben mondható fel a munkaviszonya annak a dolgozónak, akinek négy vagy több ál­tala eltartott családtagja van és családjában más önálló keresettel rendelkező nincsen. A jogszabály céljából és szövegének nyelvtani jelentéséből egyaránt következik, hogy e felmondási korlátozás szempontjából eltartott családtag minden olyan önálló keresettel nem rendelkező személy, akit a dolgozó háztartásában, törvény vagy bíró­sági határozat alapján, vagy pedig önként — ellenérték nélkül — tart el. így például eltartott családtagnak kell tekinteni azt a nagykorú testvért is, akit a dolgozó eltart, mert szellemi fogyatékossága miatt nem tud dolgozni. 81

Next

/
Thumbnails
Contents