Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

irányadó jogszabályok alapján lehetne felelőssé tenni. Ha viszont a hatvannapos határidő után tett feljelentésre megindult, és a bűnösség megállapításával nem végződött büntetőeljárás befejezését követően a hatvannapos határidő újból kezdődnék, ez azzal a következménnyel járhatna, hogy a munkáltató alaptalan büntetőfeljelentéssel a büntethetőség elévülésének befejezéséig biztosítaná magának a hatvannapos határidő újbóli megnyílását. Más a helyzet akkor, amikor a büntetőeljárás során a bíróság a dolgozót a hiánynyal okozati kapcsolatban álló bűncselekményért jogerősen elítélte. Ebben az esetben a hiány oka egészben vagy részben ismert, tehát a dolgozó ilyenkor a büntetőeljárás eredménye alapján már nem a leltárfelelősségi, hanem az általános munkajogi felelősségi szabályok szerint tartozik anyagi felelősséggel. b) A nyomozást megtagadó (Be. 127. §), vagy a nyomozást megszüntető (Be. 139. §) határozat ellen a munkáltató panasszal élhet [Be. 148. § (1) bek], s a panaszt a határozat közlésétől számított nyolc napon belül lehet a hatóságnál megtenni [Be. 148. § (4) bek.], Ha a hatóság a panasznak nem ad helyt, köteles az iratokat nyilatkozatával együtt huszonnégy órán belül a panasz elbírálására jogosult ügyésznek, illetőleg felettes ügyésznek megküldeni. Az ügyész, illetőleg a felettes ügyész a panaszt nyolc napon belül elbírálja [Be. 148. § (5) bek.]. A panasz elbírálásáról a panasztevőt értesíteni kell [Be. 148. § (7) bek.]. Az 50/1985. (XI. 6.) MT számú rendelet 10. §-ának (3) bekezdése értelmében büntetőeljárás esetén a határidő a nyomozóhatóság, illetőleg a bíróság jogerős határozatának közlését követő nappal kezdődik. A Be. 148. §-ának (4) bekezdésében megállapított nyolc napon belül tett panasz esetében jogerős határozatnak az ügyész, illetőleg felettes ügyész által hozott (másodfokú) határozat minősül. A hatvannapos jogvesztő határidő tehát a másodfokú határozat közlését követő nappal kezdődik. Ha a munkáltató a Be. 148.§-ának (4) bekezdésében megállapított nyolcnapos határidő után tesz panaszt, ennek, és a panaszra hozható másodfokú határozat közlésének a hatvannapos határidő számítása szempontjából már nincs jelentősége. A hatvannapos határidő ilyenkor az első fokú határozat közlését követő nappal kezdődik. MK 54. szám (Az MK 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a leltárhiánnyal összefüggésben indult büntetőperben a bíróság a tárgyalás alapján eljárást megszüntető végzést, illetőleg felmentő vagy marasztaló ítéletet hoz, és azt a 11211979. (IK. 9.) ÍM számú utasítás (4. számú melléklete) szerint a munkáltatónak (sértettnek) nem kell kézbesíteni, a leltárfelelősségre alapított igény érvényesítésére megállapított hatvannapos jogvesztő határidő akkor veszi kezdetét, amikor a bíróság határozata, illetőleg ítélete jogerőre emelkedett. 60