Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

a munkáltató kötelességévé teszi a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzése feltételeinek a megteremtését is. Ha a dolgozó (törvényes képviselő') kellő alappal teszi meg a munkáltatónak az Mt. 30. §-ának (2) bekezdése alapján életének, egészségének, testi épségének megóvása érdekében a szükséges bejelentést és a munkáltató a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi, a dolgozót ugyanabban a munkakörben, ugyanolyan munkabérrel és azonos telephelyen kívánja foglalkoztatni, a dolgozónak nincs joga azonnali hatálylyal kilépni, mert az Mt.-ben megállapított jogokat az Mt. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni. Ha tehát a munkáltató a dolgozónak (törvényes képviselőjének) a bejelentése alapján a kiemeltek szerinti szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi, a dolgozó ennek ellenére azonnali hatályú kilépéssel munkaviszonyát megszünteti, a dolgozónak az azonnali hatályú kilépése joggal való visszaélésnek minősülne, ami pedig azMt.2. §-ának (3) bekezdése szerint tilos. Az ilyen kilépés jogtalan kilépésnek minősül. (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A közügyektől eltiltott dolgozónak az eltiltás alá eső munkaviszonya a bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Az Mt. 30. §-ának (3) bekezdése értelmében a bíróság jogerős ítéletével közügyektől eltiltott dolgozónak az eltiltás alá eső munkaviszonya azonnali hatállyal megszűnik. Ennek következményei a fegyelmi elbocsátással azonosak. A Btk. 54. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti mindazt a már meglevő tagságát, állását, tisztségét vagy megbízását, amelynek elnyerését az eltiltás kizárja [(1) bekezdés]. A közügyektől eltiltás tartama a Btk. 55. §-ának (2) bekezdése szerint az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Az eltiltás hatálya alá eső munkaviszonynak azonnali hatályú megszűnésén nem változtat az a körülmény sem, ha a dolgozót az elítéltetés következményei alól mentesítik, vagy ha amnesztiában vagy egyéni kegyelemben részesül. Ezekben az esetekben ugyanis nem téves (alaptalan) elítélés történt, az ítélet hátrányai alóli mentesítés stb. pedig a munkaviszonyra semmilyen vonatkozásban nem hat ki. A kiemelt jogszabályok rendelkezése szerint tehát a bíróság jogerős ítéletével közügyektől eltiltott dolgozónak az eltiltás alá eső munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. Ha a munkáltató az ítélet jogerőre emelkedéséről történő későbbi tudomásszerzés miatt a dolgozót tovább foglalkoztatja, a dolgozónak az ítélet jogerőre emelkedését követően fennállott munkaviszonyára a munkaszerződés érvénytelenségére [Mt. 22. § (3) bekezdés, Mt. V. 16. § (1) bekezdés] vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. MK 13. szám 29