Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

vált és még el nem évült (Tv. 96. §) jubileumi jutalom kifizethető-e. A bíróságok gyakorlata eltérő. Az említett jogszabályi rendelkezésekből kitűnően a termelőszövetkezeti tagok részére a jubileumi jutalmat a Vhr. vezette be, és az erre vonatkozó szabályozás 1977. május 1. napján lépett hatályba. Minthogy a rendelkezésnek nincs visszaható ereje, a jubileumi jutalomra vonatkozó jogosultság megszerzéséhez az szükséges, hogy a jogszerzés feltételei a rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően legyenek meg. Nem szerez tehát jogot a jubileumi jutalomra az a — rendelet szerint megkívánt munkában töltött idővel rendelkező — szövetkezeti tag, aki 1977. május 1. napján már nem dolgozott, még akkor sem, ha pl. nyugdíjazás után tagja maradt a szövetkezetnek, de a munkában részt nem vett. Téves az a nézet is, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultságot az említett munkában töltött tagsági idővel abban az esetben is meg lehet szerezni, ha a munkában töltött tagsági idő utolsó napja és a rendelet hatálybalépésének napja között a Tv. 96. §-ában írt háromévi elévülési idő még nem telt el. Az elévülés ugyanis akkor kezdődik, amikor a követelés létrejött és esedékessé vált. A visszaható hatály hiányában viszont a munkában töltött megfelelő tartamú tagsági idő nem hozta létre a jubileumi jutalomra vonatkozó igényt, s így annak az elévülése sem vehette kezdetét. Az előbb írtakkal szemben viszont jogosulttá vált a jubileumi jutalomra az, aki az 1977. évi május 1. napján vagy azt követően tagsági viszonya alapján munkát végzett, és az említett időpontban a megkívánt munkában töltött ideje megvolt, továbbá az is, aki ezt meghaladó idővel rendelkezett. A munkában töltött hosszabb tagsági ido ugyanis nem eredményezheti a jogosultság elvesztését. Az elmondottaknak felel meg a jogszabályhoz fűzött általános indokolásban kifejtett az az elv, hogy ma már a tagsági viszony tartalmát mind nagyobb mértékben a közös munkában való részvétel határozza meg, továbbá, hogy a termelőszövetkezetek döntő többségének anyagi helyzete lehetővé teszi a termelőszövetkezeti tagok javadalmazási rendszerének a munkaviszonyban állókéhoz való közelítését. Ellenkező álláspont esetén elsősorban azok a még 1977. május 1. napja után is munkát végző termelőszövetkezeti tagok esnének el a hosszú időn át végzett munkát jubileumi jutalommal is megbecsülést kifejező elismeréstől, akik az első, úgynevezett alapító tagok körébe tartoznak. MK 125. szám (Az MK 139. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki az előző évben túlmunka nélkül 2300 munkaóránál kevesebbet teljesített, csak akkor biztosítható fizetett szabadság, ha erről a termelőszövetkezet alapszabálya kifejezetten rendelkezik. Az 1967. évi III. törvény (Tv.) 62. §-ának (1) bekezdése szerint „a termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban 156