Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

szabályzat a jogszabálytól csak annyiban térhet el, amennyiben ezt maga a jogszabály lehetővé teszi. A 4. § (2) bekezdése szerint pedig az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv az alapszabály jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha az ellentétben áll valamely jogszabály rendelkezésével. A termelőszövetkezet működésével kapcsolatos belső rendelkezéseket az alapszabályon kívül más szabályzat is tartalmazhat. A Tv. 6. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a részletesebb szabályozást igénylő kérdéseket a termelőszövetkezet — az alapszabályon túlmenően — külön szabályzatban is rendezheti. E külön szabályok tekintetében a jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy azok is hatósági jóváhagyásra szorulnak. Nyilvánvaló azonban, hogy a szabályzatok nem állhatnak ellentétben az alapszabállyal, mint ahogyan — természetesen — nem állhatnak ellentétben a jogszabállyal sem. Mindezekből következik, hogy a munkaügyi bíróság a jogszabálytól eltérő termelőszövetkezeti belső normákat (alapszabály, más belső szabályzat) nem alkalmazhatja akkor, ha jogszabály ezt nem teszi lehetővé. Ilyenkor a jogvitát a jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásával kell eldöntenie. Akkor jár el azonban helyesen, ha indokolt esetben — a tárgyalás elhalasztása mellett — a jogszabályellenes belső normára előzetesen felhívja az illetékes szervek figyelmét, s a tárgyalás folytatására csak a belső norma módosítása után tűz határnapot. Ha azonban a jogszabályellenes belső norma módosítása megfelelő idő alatt nem történik meg, vagy pedig ha a tárgyalás elhalasztása valamelyik fél méltányos érdekét sértené, a munkaügyi bíróságnak — a jogszabállyal ellentétes rendelkezés figyelmen kívül hagyásával — a jogszabálynak megfelelően kell határoznia. MK 121. szám Jubileumi jutalomra az a szövetkezeti tag jogosult, aki 1977. május 1. napján vagy azt követően is munkát végzett és a 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 68. §-ának (1) bekezdésében írt feltételeket megszerezte. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtásáról rendelkező 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 68.§-ának (1) bekezdése szerint „A termelőszövetkezet a huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. Az 1965 előtt belépő és nyugdíjazás előtt álló tag esetén az alapszabály rendelkezésétől függően, 15 évet meghaladó tagsági viszonyban végzett munka után is fizethető a 25 éves jubileumi jutalom." A (2) bekezdés szerint pedig „a jubileumi jutalom a tag egyhavi átlagrészesedése, amelyet az esedékesség évében kell kifizetni". A Vhr. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a rendelet 1977. május 1. napján lépett hatályba. A gyakorlatban vitássá vált, hogy a rendelet hatálybalépése előtt már esedékessé 155