Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

tanfolyam miatt munkából távol töltött időre kifizetett átlagkeresetét és az egyéb költségtérítések összegét, ha a tanulmányi kötelezettségének igazolatlanul nem tett eleget és emiatt tanulmányait nem folytathatja vagy tanulmányait abbahagyja anélkül, hogy az oktatási intézménytől évkihagyásra, illetőleg a munkáltatótól a tanulmányok abbahagyására engedélyt kapott volna. 1. Az Mt. V. 11. §-ának (1) bekezdése szerint tanulmányi szerződés mind iskolai rendszerű, mind munkaköri képesítést nyújtó tanfolyami képzésben részt vevő személlyel köthető. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés (a továbbiakban: R.) külön meghatározza a tanfolyamon résztvevőket megillető kedvezményeket. A 20.§-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a dolgozó a tanfolyamon a munkáltató, illetőleg hozzájárulásával társadalmi szervezet kötelező kijelölése alapján vesz részt, a belföldi kiküldetésre vonatkozó rendelkezések szerint jogosult az utazási, élelmezési és szállásköltségeinek a megtérítésére. A (2) bekezdés előírja továbbá, hogy a tanfolyamon való részvétellel kapcsolatos költségek közül a dolgozót csak az étkezés nyersanyagnormájának megfelelő összeg erejéig terjedő étkezési díj megfizetésére lehet kötelezni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó kötelező kijelölése esetén a tanfolyammal kapcsolatban felmerülő egyéb költségek, tehát az élelmezés ezt meghaladó költsége, vagy pl. a tanfolyam díja a munkáltatót terhelik. Az R. 20. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a tanfolyamon kötelező kijelölés alapján részt vevő dolgozónak a tanfolyam miatt munkából távol töltött időre — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — átlagkereset is jár. Figyelemmel arra, hogy ezek a kedvezmények a dolgozót jogszabály alapján illetik meg, biztosításukra — a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel — tanulmányi szerződés nem köthető. Annak azonban nincs akadálya, hogy a kötelezően járó juttatásokon felül a munkáltató—szerződéssel — még további kedvezményekkel is támogassa a dolgozót. így pl. annak ellenében, hogy a dolgozó a tanfolyam sikeres elvégzése után meghatározott ideig a munkáltatónál dolgozik, a munkáltató vállalhatja, hogy részére a vizsgákra való felkészüléshez rendkívüli szabadságot biztosít. A szerződésben biztosított összeget pedig a munkáltató e dolgozótól is visszakövetelheti, ha tanulmányait nem folytatja kielégítő eredménnyel, a meghatározott időtartamot a munkáltatónál nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el. 2. Az R. 20. §-ának (4) bekezdése szerint a 18. § rendelkezéseit a tanfolyamon kötelező kijelölés alapján részt vevő dolgozóra is alkalmazni kell. Ezért tanulmányi szerződés nélkül, a jogszabály alapján kötelezően járó, az adott tanévben nyújtott támogatás összegét is visszakövetelheti a munkáltató a dolgozótól, ha tanulmányi kötelezettségeinek igazolatlanul nem tett eleget (pl. a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy a tanév közben a kötelező foglalkozásokról igazolatlanul távolmaradt és ezért nem bocsátották vizsgára) és emiatt tanulmányait nem folytathatja, vagy tanulmányait saját hibájából abbahagyja anélkül, hogy az oktatási intézménytől évkihagyásra, illetőleg a munkáltatótól a tanulmányok abbahagyására engedélyt kapott volna. 122