Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

gyermek nevelését és gondozását egyéb okból vállalta, és ténylegesen teljesíti (pl. családi kapcsolat). A fenti esetekben, vagyis ha a gondozó jogosult a pótszabadságra, az a vér szerinti anyát nem illeti meg. Az Mt. V. 47. §-a (2) és (4) bekezdésének szabályai nem teszik a pótszabadságra jogosultság eló'feltételévé a teljes évnek munkaviszonyban, illetve munkában tölté­sét. Ehhez képest a pótszabadságra jogosultság azt a dolgozó nó't is teljes egészében megilleti, aki év közben szült, vagy pl. a gyermekgondozási szabadságról év közben tér vissza, illetve év közben kerül a munkáltatóhoz. A pótszabadság arányosításának tehát abban az évben, amikor a kiskorú született, vagy amikor a 14. életévét betöltötte, e címen nincs helye. A pótszabadság kiadására viszont csupán az adott évben munkában töltött idő arányában kerülhet sor [5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 1. §-ának (2) bekezdése]. Pl. ha a dolgozó nó' gyermeke 1983. június 30-án tölti be 14. életévét, a két nap pótszabadság az 1983. évre ebben az esetben is megilleti. Más kérdés az, hogy ha a dolgozó nő történetesen 1983. július l-jén lép munkaviszonyba, ez esetben csupán a munkában töltött ido arányában jogosult a pótszabadságra, ami az adott esetben egy nap pótszabadságot jelent. MK 101. szám (Az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A 611985. (I. 17.) MT számú rendelettel módosított 10/1982. (TV. 16.) MT számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a gyermekgondozási segélyre jogosító munka­viszony, illetve a gyermekgondozási segélyre jogosító egyéb jogviszonyok létesítésére a tanulmányok befejezésétől kezdődő 90 napos határidő kezdő időpontja az általános isko­la nyolcadik osztályának, illetve a nappali tagozatú középfokú iskola utolsó tanulmányi évének befejezése, érettségi vizsga esetén pedig az érettségi bizonyítvány kelte, illetve szakmunkásvizsga esetén szakmunkás bizonyítvány kelte. Felsőfokú — főiskolai, egyetemi— tanulmányok esetén az említett határidő az utolsó tanulmányi év befejezését követő utolsó vizsga (államvizsga) letételének napjától, illetve az erről szóló oklevél keltétől vagy egyébként a hallgatói jogállás megszűnésével veszi kezdetét. A 6/1985. (I. 17.) MT számú rendelettel módosított 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján gyermekgondozási segélyre jogosult az az anya, illetőleg gyermekét egyedül nevelő apa is, aki bármely iskola (tanintézet), felsőfokú oktatási tanintézet nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését kö­vetően 90 napon belül munkaviszonyt, ipari szövetkezeti vagy mezőgazdasági (halá­szati) termelőszövetkezeti, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagsági viszonyt létesített, illetve munkamegállapodás alapján családtagként részt vett a közös munkában, be­103

Next

/
Thumbnails
Contents