Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT 29 Ilyen esetben azonban a végrendelkezés körülményeinek feltárása után a bíróság dönt abban a kérdésben, hogy a végrendelet szövegében a lakóhelyre való utalás a végrendelkezés helyét is jelenti-e egyben, azaz a végrendelet érvényes-e vagy sem. Tévedett tehát a közjegyző, amikor a végrendeletet a keltezés helyének hiánya, illetőleg nem egyértelmű feltüntetése ellenére alakilag aggálytalannak tekintette, és a jogi képviselő nélkül eljáró törvényes képviselőt is így tájékoztatta. Helyes eljárás esetén a közjegyzőnek a végrendelet említett hiányosságát a tárgyalási jegyzőkönyvben kellett volna rögzítenie, és a kiskorú örökös törvényes képviselőjét arról kellett volna tájékoztatnia, hogy a He. 61. §-ának (2) bekezdése alapján a végrendelet érvénytelenségére hivatkozva a hagyatéknak a törvényes öröklés rendje szerinti átadását kérheti. Minthogy a közjegyző nem így járt el, ezért a Legfelsőbb Bíróság az óvással támadott jogerős hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt a fentiek figyelembevételével lefolytatandó új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (P. törv. II. 20 042/1986. sz., BH 1986/10. sz. 424.). 20.1. Tájékoztatási kötelezettség alakulása az alakilag hibás magánvégrendelet esetén [Ptk. 629. §, 653. §, 6/1958. (VII. 4.) IM sz. (He.) 36. § (1) bek., 52. § (3) bek.]. II. Az osztályos egyezség és az ajándékozás elhatárolása [He. 53. § (4) bek., 58. § (3) bek.]. III. A Tulajdonjog-bejegyzéssel kapcsolatos szabályok figyelembevétele a hagyaték átadásánál [Ptk. 97. §, 1972. évi 31. tvr. 4. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 43. §]. (P. törv. II. 20 874/1991. sz., BH 1992/3. sz. 175.)* 21. I. A cselekvőképtelen örökös nevében eseti gondnoka jogosult az örökhagyóval közös végrendelet érvénytelenségére hivatkozni [Ptk. 225. §, Ptk. 19. § (1) bek.). II. A hagyaték átadása, ha a végrendelet nem alaki, hanem tartalmi hibában szenved [6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 61. § (3) bek.]. III. A hagyatéki eljárásban a jogi képviselő' részére költség megállapítására nincs lehetőség [He. 57. § (3) bek., 89. § (1) bek.]. T. V. L.-né T. I. örökhagyó 1991. november 17-én kelt alakilag érvényes végrendeletében minden vagyona örököséül házastársát: T. V. L.-t nevezte meg. Az okirat 1992. január 1-jei keltezésű utóiratot is tartalmaz, amelyben az örökhagyó utóörökösöketjelölt. 1992. január l-jén az örökhagyó újabb végrendeletet készített, amelyről azonban hiányzik a keltezés helye. Ugyanezen a napon kelt az örökhagyó és házastársa alakilag hibátlan közös végrendelete is, amelyben - más örökösök mellett - örökössé nevezték meg S.-né P. E.-t. Az örökhagyó 1995. szeptember 21-én meghalt. Házastársa T. V. L. részére a gyámhatóság az 1995. október 25-én kelt határozatával a Ptk. 225. §-a alapján eseti gondnokot rendelt, mert nevezett agyi érelmeszesedés megbetegedése miatt szellemi állapotánál fogva az ügyei vitelére nem képes. * A határozat szövegét „A hagyaték tárgyalása" cím „Osztályos egyezség" alcíme alatt közöljük.