Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT 13 A közjegyző illetékességét hagyatéki ügyben a He. 28. §-a szabályozza. Az (1) bekezdés szerint az általános illetékességi ok az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye. A (4) bekezdés szerint azonban, ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is kell dönteni, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatékára az előző bekezdések szerint illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni. A He. 92. §-a értelmében ezek a rendelkezések a póthagyatéki eljárás lefolytatására is irányadók. A feltárt adatok szerint az 1985-ben meghalt F. Gy.-né V. M. hagyatéka ügyében a d.-i közjegyző által lefolytatott eljárásnak a t.-i ingatlanilletőség nem volt tárgya, e tekintetben tehát hagyatéki eljárás lefolytatására nem került sor. Ez a tény az utóbb meghalt dr. V. I. L. hagyatéki ügyében derült ki. Ilyen esetben pedig a hagyatéki eljárás lefolytatására - a hivatkozott rendelkezés értelmében - a korábban meghalt örökhagyó lakóhelye szerint illetékes közjegyző - az adott esetben a d.-i közjegyző illetékes. Ezen nem változtat az, hogy a korábban meghalt örökhagyó hagyatékából kihagyott ingatlanilletőség tekintetében póthagyatéki eljárás lefolytatásának van helye, mert erre is a d.-i közjegyző illetékes. Helyesen járt el tehát a budapesti közjegyző, amikor dr. V. I. L. hagyatéki ügyét a d.-i közjegyzőhöz tette át. A d.-i közjegyzőnek a t.-i ingatlanilletőség tekintetében a hagyaték átadásáról póthagyatéki eljárásban kellett volna - a két örökhagyó hagyatéki ügyét egyesítve - döntenie. Ide kellett volna egyesítenie az utóbb meghalt két örökös: V. T. és V. P. hagyatékának (póthagyatékának) ügyét is, enélkül ugyanis az örökhagyók hagyatékának köre, jelesül a t.-i ingatlanból őket illető tulajdoni hányad nem volt tisztázható, az F. Gy.-né V. M. hagyatékából őket illető tulajdoni hányadot pedig az örököseinek kellett volna átadni. Tévedett tehát a d.-i közjegyző, amikor F. Gy.-né V. M. póthagyatéki ügyével összefüggésben, ahhoz egyesítve, az utóbb meghalt örökösök: dr. V. I. L., továbbá V. T. és V. P. örökhagyók hagyatéki ügyének lefolytatására nem tartotta magát illetékesnek. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az óvással támadott jogerős végzést hatályon kívül helyezte, és a d.-i közjegyzőt az eljárás lefolytatására utasította. (P. törv. II. 20. 180/1992. sz., BH 1993/2. sz. 104.) A hagyatéki eljárás megindítása PK 75. szám 6. Ha az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezettet nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, a Ptk. 560. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti viszonyukban a biztosított összeg olyan mértékben (arányban) illeti meg, amilyen mértékben (arányban) erre öröklés esetében igényt tarthatnának. A Ptk. 560. §-ának (1) bekezdése szerint életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a) a szerződésben megnevezett személy, b) a bemutatóra szóló kötvény