Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)
12 ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT 4.1. Az osztályos egyezség alkalmazásának szempontjai. II. Az örökhagyó halála után meghalt örökös hagyatéki ügyét a már folyamatban levő hagyatéki ügyhöz kell egyesíteni [Ptk. 673. §, 6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 28. § (4) bek.] (P. törv. II. 20. 608/1986. sz., BH 1987/7. sz. 242.)* 5. Az illetékesség vizsgálata több összefüggő hagyatékkal kapcsolatban [6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 28. §, 92. §]. Az ügyben szereplő „lakóház és udvar" megjelölésű ingatlant 1930-ban a hét V. testvér a szüleik után egymás között egyenlő xli-h arányban örökölte. A leszármazó és házastárs hátrahagyása nélkül 1982-ben meghalt V. B. xh illetőségét, vagyis az örökösök számának felszorzott arányában l2/84 hányadát a d.-i közjegyző hagyatékátadó végzésével az ekkor még élő hat testvérnek adta át. Ugyancsak a d.-i közjegyző járt el az 1985-ben meghalt F. Gy.-né V. M. hagyatéka ügyében, amelyet a korábban elhunyt házastársa hagyatéki ügyével egyesítve tárgyalt, az örökhagyó ingatlanilletőségének átadására azonban eljárási hiányosságok miatt sem akkor, sem azóta nem került sor. Az 1984-ben meghalt V. J. hagyatékának törvényes öröklésére két gyermeke: Cs. V. és K. J.-né vált jogosulttá. Az 1989. november 18-án meghalt dr. V. I. L. hagyatékának átadására vonatkozó eljárás a budapesti közjegyző előtt indult, s annak tárgya kizárólag az örökhagyó ingatlanilletősége volt. Dr. V. I. L. után leszármazó nem maradt, ezért a hagyatékra ági öröklés jogcímén a túlélő házastárssal, dr. V. I. L.-né F. K.-val szemben az ági örökösök tartottak igényt, akik előadták azt is, hogy - mivel F Gy.-né V. M. tulajdoni illetőségének átadására sem került még sor - a szóban forgó ingatlan tulajdoni hányadai, köztük dr. V. I. L. hagyatéki illetősége is nagyobb, mint amit az ingatlan-nyilvántartás megjelöl. Végül bejelentették, hogy 1989. december 10-én V. T., 1990. szeptember 30-án pedig V. P. is meghalt, akik után az illetékes közjegyző a hagyatéki eljárást még nem folytatta le. Ezekre a bejelentésekre tekintettel a budapesti közjegyző a dr. V. I. L. hagyatékára vonatkozó iratokat végzésével az eljárás lefolytatására illetékes d.-i közjegyzőhöz - a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 28. §-ának (4) bekezdésére hivatkozással áttette. A d.-i közjegyző végzésével illetékességének hiányát állapította meg, egyben az eljárásra illetékes közjegyző kijelölése iránt megkereste az igazságügy-minisztert.** A végzés indokolása szerint a He. 28. §-a (4) bekezdésének alkalmazására akkor van lehetőség, ha az előbb meghalt örökhagyó hagyatéka még nincs átadva. A t.-i ingatlan lh illetőségét dr. V. I. L. még 1930-ban örökölte. „Nevezett budapesti lakos volt, ezért az a tény, hogy az ingatlan másik tulajdonosa, azaz az örökhagyó testvére ö.-i lakos volt, és utána a d.-i közjegyző 1985-ben lefolytatta a hagyatéki eljárást, nem alapozza meg a d.-i közjegyző illetékességét". A d.-i közjegyző végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. * A határozat szövegét „A hagyaték tárgyalása" cím „Osztályos egyezség" alcíme alatt közöljük. ** A He. 28. § korábban hatályon kívül helyezett (5) bekezdése helyébe új (5) bekezdést iktatott be a 8/1995. (III. 8.) IM rendelet 4. § (2) bekezdése; eszerint az eljáró közjegyzőt az illetékes területi közjegyzői kamara elnöksége jelöli ki.
