Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

A másodfokú bíróságnak nem álltak olyan adatok a rendelkezésére, amelyeknek alapján az 1981. július 1. napjától megítélt kamat alapját meghatározta. Amikor a perbeli ingatlan előtt a tó medrét feltöltötték, az ingatlannak a felperesek voltak a tulajdonosai, ezért a jogszabályban meghatározott mértékű kártalanítás őket illeti meg. Nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásnak azzal az álláspontjával, hogy a felperesek nem érvényesíthették a tulajdonost megillető kártalanítást azért, mert a per megindítása előtt eladták az ingatlant. A felperesek a kártalanítást az ingatlan eladása előtt igényelték, eladásra már a parti jelleget elvesztő ingatlan került, nincs az adásvételi szerződésben kikötve, hogy az ingatlant mint part menti telket adták volna el, és annak elvesztése miatt a vevőkre ruházzák át az igényérvényesítés folytatásának jogát. Ezért a felperesek jogosultak voltak az ingatlan eladása előtt keletkezett igényüket a perben is érvényesíteni (P. törv. I. 20 496/1985. sz., BH 1986/4. sz. 143.). 2. A tulajdonjog megszerzése ráépítés útján. Találás 82. /. Nem eredményezhet közös tulajdont az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési vagy más építési munka végzése még akkor sem, ha ezáltal esetleg az épület beosztása módosul[Ptk. 137. § (3) bek., PK 7. sz.]. II. A volt házastársak közös tulajdonának megszüntetésénél a családvédelmi szempontok mellett jelentőséget kell tulajdonítani a felek személyes körülményeinek, az ingatlan megszerzésével kapcsolatos tényeknek és a tulajdonostársak magatartásának is [Ptk.l48.§,PK10.sz.]. A peres felek 1971. november 6-án kötöttek házasságot. Életközösségüket a felperes különvagyoni ingatlanában folytatták. A felperes ennek az ingatlannak a felét az 1980. június 12-én kelt ajándékozási szerződéssel az alperesre átruházta. Az alperes 1982. augusztus 10-én fiúgyermeket szült. A felperes 1983. március 9-én pert indított a házasság felbontása és az életközösség fennállása alatt született gyermek apasági vélelmének megdöntése, valamint a házastársi lakáshasználat megállapítása iránt. A bíróság a felek házasságát felbontotta, megállapította, hogy az alperes gyermekének nem a felperes az apja, a közös lakás használatát pedig úgy osztotta meg, hogy a felperest a konyha, az alperest a szoba kizárólagos használatára jogosította fel. Az ítélet indokolása szerint a házaséletet az alperes idegen férfival létesített kapcsolata rontotta meg; a gyermeknek a felperestől való származását a vércsoportvizsgálat eredménye kizárta; a lakás, ha szűkösen is, de a volt házastársak osztott használatára alkalmas. Ilyen előzmények után indított pert a felperes az ingatlan ajándék visszakövetelése iránt. Az alperes az erre irányuló igényt elismerte, de az ingatlanon végzett közös beruházásokra és arra hivatkozott, hogy a házastársi vagyonközösséggel kapcsolatos elszámolásra sem került még sor. A felperes - az alperesi előadásra tekintettel - keresetét a házastársi közös vagyon megosztására is kiterjesztette. A felek egyező perbeli előadása szerint az életközösség fennállása alatt az ingatlan lakószobáját padlózták, a konyhát mozaiklappal borították, az éléskamrát betonozták, az épületet vakolták, csatornát és feljáró lépcsőt létesítettek, takarmányos kamrát és szenes kamrát magában foglaló melléképületet, továbbá disznóólat, tyúkólat és árnyékszéket építettek, kutat csináltak, és vizet vezettek be, valamint kerítést emeltek. A szakértő a beruházások értékét 40 000 forintban, az egész ingatlan értékét pedig beköltözhető állapotban 170 000 forintban állapította meg. 86