Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)
Az alperes az utolsó tárgyaláson azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság adja a tulajdonába az egész ingatlant. Kérelmét azzal indokolta, hogy a gyermekével nem tud hova költözni. Előadta, hogy teljesítőképességét 100 000 forint letétbe helyezésével tudja igazolni. Az első fokú bíróság az ingatlannak az alperes nevén álló 1/2 illetőségét a felperes tulajdonába adta, és felhívta a földhivatalt, hogy ezt a tulajdoni hányadot ajándék visszakövetelése jogcímén a felperes javára jegyezze be. Kötelezte az alperest, hogy az ingatlant 30 napon belül kiürítve bocsássa a felperes birtokába, és kimondotta, hogy alperes az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A közös vagyon megosztásaként a felperest arra kötelezte, hogy az alperesnek a kiköltözésével egyidejűleg 10 375 forintot fizessen meg, az alperest ugyanakkor egy gázpalack kiadására kötelezte, s a birtokában levő ingóságokat az ő (alperes) tulajdonába adta. ítéletének indokolásában az ajándék visszakövetelésével kapcsolatban a Ptk. 582. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva a felperes igényét alaposnak találta, a házastársi közös vagyon megosztását és annak keretében a közös beruházásokat a Csjt. szabályai alapján bírálta el. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta, és a közös tulajdont az egész ingatlannak az alperes tulajdonába adásával szüntette meg attól feltételezetten, hogy az alperes 30 napon belül 30 000 forintot, további 15 napon belül pedig 86 125 forintot a felperesnek megfizet. Amennyiben az alperes a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az alperes nevén álló 1/2 illetőség a felperes tulajdonába kerül, aki 5825 forintot köteles az alperesnek megfizetni. A jogerős ítélet az alperesnek a lakás kiürítésére kötelezését mellőzte, és a perköltség viselése felől is rendelkezett. Az ítélet indokolása szerint az ajándék visszakövetelésére irányuló kereseti követelés teljesítését az alperes nem ellenezte ugyan, a fellebbezésében azonban a felperes tulajdoni hányadának magához való feljogosítását kérte. A felek közösen végzett beruházásai ráépítési jellegű munkák, amelyek alapján a felek között a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése értelmében közös tulajdon keletkezett. Az alperes tulajdoni részesedése a beruházási érték arányában 2/17 rész. Figyelemmel arra, hogy az alperes a gyermekével együtt az ingatlanban lakik és teljesítőképes, az ingatlan magához váltására elsődlegesen ő jogosult. A felperes 15/17 tulajdoni hányadának értéke 112 500 forint, amelyhez a közös vagyon megosztásával kapcsolatosan 3625 forint járul, az alperes tehát összesen 116 125 forintot tartozik a felperesnek megfizetni. Ha az alperes ezt az összeget a megadott határidőben nem fizeti meg, az alperes 2/17 részét a részbeni lakott ár (127 000 forint) alapulvételével a felperes válthatja magához. Az elszámolás ebben az esetben a felperes terhére 5285 forint fizetési kötelezettséget eredményez. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése szerint, ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A Legfelsőbb Bíróság PK 7. sz. állásfoglalásának III. pontjához fűzött indokolás értelmében nem lehet bármiféle építési munkát közös tulajdon keletkeztetését eredményező bővítésnek, hozzáépítésnek, átépítésnek tekinteni. Nem eredményezhet közös tulajdont az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési vagy más építési munka elvégzése még akkor sem, ha ezáltal esetleg az épület beosztása módosul. A felek által közösen elvégzett beruházások a nem vitás tényállás szerint az épület szerkezetét nem érintették, azok ugyanis csak korszerűsítési és karbantartási munkákként értékelhetők. Ebből következik, hogy a szóban levő közös beruházás az alperes javára tulajdonjogot nem eredményezett, a másodfokú bíróság idevonatkozó döntése tehát nem megalapozott. 87