Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

lálmány összes jellemzője nem valósul meg, mert egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel, illetőleg a szabadalmas vagy a feltaláló által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek, a Vr. 6/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint csupán a szabadalmi oltalomból eredő díjigény szempontjából jelentős. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét - lényegében helyes indokai alapján - helyben hagyta, és a felperest a másodfokú eljárásban felmerült perköltségek viselésére kötelezte [Pp. 253. § (2) bek., 78. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 658/1985. sz., BH1986/8. sz. 32.) 50. A szolgálati találmánnyal rendelkező munkáltatót illeti meg a döntés abban a kérdésben, hogy valamely szolgálati találmánynak minősülő műszaki megoldást szabadalmaztatni kíván-e vagy sem. Ha a munkáltató sem a szabadalomra, sem a találmányra nem tart igényt, hozzájárulása esetén a találmánnyal a feltaláló, illetőleg jogutódja rendelkezhet. Ennek a hozzájárulásnak kifejezettnek és határozottnak kell lennie. így az a körülmény, hogy a munkáltató szabadalmi bejelentést nem tett, nem jelenti egyúttal annak ráutaló magatartással való kifejezését, hogy a találmányra nem tart igényt és hozzájárul ahhoz, hogy a találmánnyal, illetőleg a szabadalommal a feltaláló rendelkezzék [Szt. 9. § (2) bek., Ptk. 216. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 987/1985. sz., BH 1986/11. sz. 456.) 51. Nem válik a találmány hasznosítójává a megrendelő akkor sem, ha a vállalkozási szerződésben hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozó a kivitelezés során a saját oltalmazott eljárását valósítja meg (1969. évi II. tv. 11. §). (Legf. Bír. Pf. IV. 20168/1986. sz., BH 1987/3. sz. 81.) 52. Ha a szabadalomhasznosítási szerződés hatályának beálltát a felek a piackutatás eredményétől tették függővé, a jövőbeli megrendelői igények felmérésének eredménye jelenti a felfüggesztő feltételt [Ptk. 228. § (1) bek.]. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy „afelek közötti 1982. október 27-én kötött hasznosítási szerződés megszűnt", a felperes ezt meghaladó, 1 851 400 Ft megfizetésére irányuló keresetét azonban elutasította. ítélete indokolásában megállapította : a felek 1982. október 27-én megkötött szerződése két elkülöníthető részből áll. A megállapodás első részének teljesítése - amely szerint a felperes 65 000 Ft kifizetése ellenében az alperes tulajdonába adta a 175 700 lajstromszámú szabadalmának felhasználásával kifejlesztett univerzális autódiagnosztikai műszer „deszka példányát" és specifikációját, valamint azokat a kapcsolási és nyomtatott áramköri rajzokat, amelyek a műszer kísérleti példányának előállításához szükségesek - a felek között nem volt vitás. A szerződés második része szerint a felperes kizárólagos jogot biztosított az alperesnek az előzőekben megjelölt szabadalmának az univerzális autódiagnosztikai műszerben való hasznosítására, és ezért őt a műszer termelői árának a szerződésben meghatározott hányada illette meg. A műszer gyártásának elmaradása miatt az alperes szerződésszegésére alapított kárigény elutasítását az első fokú bíróság azzal indokolta, hogy.a szerződés alapján az alperes az általa folytatott piackutatás eredményét mérlegelve volt jogosult dönteni a gyártásról. Miután az alperes megfelelő piackutatás után a gyártás és az értékesítés lehetőségét kedvezőtlennek ítélte, a felek által kikötött határidő alatt értesítette a felperest álláspontjáról, ezért szerződésszegést nem követett el, és a felperes a sorozatgyártás elmaradása miatt kártérítési követelést nem érvényesíthet. 60