Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

igénypontok semmiféle eljárási lépést nem határoznak meg a hatóanyagok összekeve­résén kívül. A szabadalmi leírásban ismertetett minden új elem, illetve előnyös hatás az alkalmazott hatóanyaghoz fűződik, illetve a meghatározott hatóanyagokat tartal­mazó gyógyszerhez. A Szt. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem része­sülhet szabadalmi oltalomban az olyan találmány, amelynek a tárgya gyógyszer. En­nek csupán az előállítási eljárása szabadalmazható. Az eljárási szabadalom megadá­sának a feltétele azonban ilyen esetben is, hogy a védeni kívánt eljárás megfeleljen a szabadalmaztatható találmány követelményeinek. Nem elegendő magának a gyógy­szernek az újdonsága és haladó jellege. A Szt. 11. §-ának a (2) bekezdése értelmében az eljárási szabadalom hatálya kiter­jed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. Ezért, ha olyan esetben is lehetőség volna eljárási szabadalom engedélyezésére, amikor a szabadalmazhatóság feltételeit - így az újdonságot és a haladó jelleget - nem az eljárás valósítja meg, hanem a termék, akkor az ilyen szabadalom engedélyezése a gyógyszerkészítmény szabadalmazásának a kizárására vonatkozó rendelkezés megkerülését jelentené. Az adott esetben nem lehet alkalmazni a gyakorlatban kialakult ún. keverékszaba­dalomra vonatkozó elvet sem, amely a vegyi úton előállított termékekre vonatkozik. A törvény ugyanis gyógyszer esetén attól függetlenül zárja ki a termék szabadalmaz­hatóságát, hogy a gyógyszer vegyi úton vagy egyéb módon - pl. keverés útján - jött-e létre. A Legfelsőbb Bíróság nem tudta értékelni a kérelmezőnek azt az előadását, hogy hajlandó megfelelő eljárási igénypontok szerkesztésére és benyújtására. A Szt. 64. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében a bíróság eljárásában a szabadalmi bejelentések hiányosságainak a pótlására csak akkor kerülhet sor, ha az elutasítás alaki okból tör­tént, és a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg pótolta. Jelen esetben mindkét feltétel hiányzik. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság - eltérő indokolással - helybenhagyta az első fokú bíróság végzését (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 648/1986. sz., BH1987/8. sz. 275.). 42. Nem részesülhet szabadalmi oltalomban az olyan találmány, amelynek tárgya gyógyszer vagy vegyi úton előállított termék. Viszont szabadalmazható az ezek előállí­tására szolgáló eljárás. Az eljárási szabadalom megadásának a feltétele azonban ilyen esetben is, hogy a védeni kért eljárás megfeleljen a szabadalmazható találmány követel­ményeinek [1969. éviII. tv. (Szt.) l.§, 6. §(3) bek., 11. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 153/1986. sz., BH 1987/6. sz. 199.) 43. Nem műszaki jellegű, ezért nem szabadalmaztatható a gyógyító, illetőleg a be­tegséget megelőző eljárás. Szabadalmi oltalom csak megoldásra engedélyezhető, ezért nem teszi oltalomképessé a gyógyító, betegséget megelőző eljárást az a körülmény, hogy állattenyésztési célt szolgál. Az egyébként előnyös eljárást nem lehet haladónak tekin­teni, ha alkalmazásának olyan veszélyei vannak, amelyek ezt az előnyös hatást leront­ják. Ezért nem szabadalmazható az olyan állattenyésztési eljárás, amely közvetve az emberek egészségére ártalmas lehet [1969. évi II. tv. 1. és 3. §, 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM r. 2. §]. Az ellenérdekű fél kérelmére az Országos Találmányi Hivatal szabadalmat engedé­lyezett tejelő tehenek tejtermelését fokozó takarmányozási eljárásra. A megoldást az jellemzi, hogy a fejősteheneket olyan takarmánnyal táplálják, amely naponként és kilogrammonként 0,005-50 mg közötti mennyiségű aktaplamint vagy A 35512 B anti­biotikumot tartalmaz. A kérelmező a bíróságtól kérte a határozat megváltoztatását és a szabadalmi beje­55

Next

/
Thumbnails
Contents