Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

lentés elutasítását. Előadta, hogy az alkalmazott anyagok gyógyszerek, ezért az eljárás gyógyászati eljárás, takarmány hasznosítását fokozó hatása gyógyszerhatáson, a betegséget megelőző, a szervezet ellenálló képességét fokozó hatáson alapszik. Az első fokú bíróság a kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a megoldás változást hoz létre a tejtermelő eljárásban, ezért műszaki jellegű. Attól, hogy az alkalmazott adalék olyan hatásmechanizmust indít el az állat szervezetében, amely egyben betegség megelőzésére is szolgál, nem minősül szabadalomjogi értelemben gyógyászati eljárásnak. Az első fokú bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezett. Az ellenérdekű fél kérte az első fokú bíróság végzésének helybenhagyását. A fellebbezés alapos. Az 1969. évi II. tv. (Szt.) 1. §-a értelmében csak a műszaki jellegű megoldás szabadalmazható. Műszaki jellegűnek tekinti többek között a 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM rendelet (Szt. V.) 2. §-a szerint az állattenyésztési eljárásokat is. Az oltalmazni kért megoldás lényege tejelő tehenek részére olyan takarmány adagolása, amely meghatározott mennyiségben és arányban meghatározott antibakteriális hatású anyagot tartalmaz. Ez az eljárás önmagában kétségtelenül gyógyászati eljárást jelent, ezért nem műszaki jellegű, nem szabadalmazható. Dr. L. P. szakértő szerint az alkalmazott keverék potenciális veszélyét tekintve mindenképpen a gyógyszerek közé tartozik. De hatásában is gyógyászati jellegű, mert alkalmazása bizonyos szubklinikai kórképek normalizálódását, illetve megelőzését eredményezheti. Dr. F. S. szakértő kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy az oltalmazni kért megoldás gyógyító, illetve betegséget megelőző eljárásnak tekinthető. Ugyanis ha egy tejelő tehénnek olyan antibiotikumot adunk, amely a bendőerjedést a propionsav-termelés irányába „szorítja", ez egyben csökkenti a ketogén anyagok és a ketózis kialakulásának a veszélyét is. Nem teszi oltalomképessé a megoldást, hogy a bejelentő ezt az eljárást állattenyésztési célból - hozamnövelés a tejtermelés fokozása érdekében - kívánja alkalmazni. Szabadalmi oltalom csak megoldásra engedélyezhető, a megoldás alkalmazásának a céljára nem lehet oltalmat szerezni. Ebből a törvényes rendelkezésből ered az a szabadalomjogi gyakorlat, amely szerint az igénypontokban a találmányt nem lehet célkitűzéssel jellemezni. Ez nem lenne alkalmas a szabadalom terjedelmének a meghatározására. Egyébként a szakvéleményből kitűnik, hogy gyakorlatilag nem is lehet élesen szétválasztani a gyógyászati és a hozamnövelő hatást. Ezért a szabadalom megadása gyakorlatilag azt eredményezné, hogy aki tejelő teheneknél gyógyászati célból kívánja a kérdéses eljárást alkalmazni, az is bitorlásnak tenné ki magát, mert a tejtermelés fokozása ilyenkor is érvényesülhet. Ezért erre az eljárásra kizárólagos jog nem engedélyezhető. A szabadalmi oltalom további feltétele a haladó jelleg. Haladó jellegű a megoldás, ha valamely szükségletet az eddigieknél előnyösebben elégít ki (Szt. 3. §). Az adott esetben ez a feltétel sem állapítható meg. A megoldás előnye, az ún. hozamnövelés csak viszonylagos. Ezzel szemben a szakértői véleményekből megállapítható, hogy az eljárás alkalmazásának jelentős veszélyei vannak, amelyek ezt az előnyös hatást lerontják. A kemoterápiában régóta ismert szabály, hogy minél szélesebb körben és minél gyakrabban használunk egy preparátumot, annál hamarabb fejlődik ki vele szemben rezisztencia bizonyos baktériumfajok részéről. Egyes esetekben a kialakult rezisztencia nemcsak az alkalmazott készítményt teszi hatástalanná, hanem egyéb hasonló szerkezetű vegyületek hatékonyságát is csökkenti. Gyógyszerhatású anyagok alkalmazásánál számolni kell a különböző gyógyszerek együttalkalmazásából származó veszéllyel is. Ezért számolni kell azzal, hogy az oltalmazni kért eljárás szerinti takarmányozás esetében az állatok későbbi megbetegedéseJó