Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

a fellebbezési eljárásban terjesztett elő, ez azonban a Ptk. 79. §-ában, illetőleg a Pp. 343. §-ának (3) bekezdésében írt jogérvényesítési határidőn túl van. A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú ítéletet helyes indokai alapján a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta (Legf. Bír. Pf IV 2117411988. sz., BH 1989/8. sz. 316.). 16. Az okirati bizonyításra vonatkozó eljárási szabályok a sajtó-helyreigazítási el­járásban is érvényesülnek, de tekintettel kell lenni arra, hogy a törvény szerint a sajtó­helyreigazít ási eljárásban bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonat­kozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állanak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban iga­zolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják [Pp. 166. §, 196. § (1) bek., 345. §(2) és (3) bek., Ptk. 79. §]. (Legf. Bír. Pf IV. 20 324/1985. sz., BH 1986/1. sz. 23.) 17. A sajtó-helyreigazítási határidő számítása szempontjából a megjelenés napjá­nak meghatározásánál elsődlegesen azt az időadatot kell figyelembe venni, amelyet a közleményt tartalmazó lap feltüntet. Korábbi napot csak abban az esetben lehet a határ­idő kezdőnapjának venni, ha bizonyítják, hogy az igénylő a korábbi tényleges megjele­nésről - a keltezést megelőző terjesztésről - tudomást szerzett. Ha viszont a sajtóter­mékben feltüntetett adatokból kitűnő megjelenésnél később történt a lap terjesztése, az igénybejelentési határidő kezdete arra a - szükség szerint bizonyítással felderítendő ­napra esik, amikor a terjesztett sajtótermék az olvasók számára hozzáférhetővé vált (Legf. Bír. Pf. IV. 20 411/1985. sz., BH 1986/1. sz. 22.). 18. A sajtó-helyreigazítási határidő szempontjából azt a (szabad) szombatot is munkaszüneti napnak kell tekinteni, amikor a munka szünetel [Pp. 342. § (1) bek., Ptk. 79. §, 34/1975. (XII. 10.) MTr.l.§ (2) bek., PK433. sz.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 411/1985. sz., BH 1986/1. sz. 22.) 19. /. Valamely - akár természetes, akár jogi - személy magatartásának értékelése, bírálata, ha ez nem tartalmaz valótlan tényállást, illetőleg a való tényeket nem tünteti fel hamis színben, nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya [Ptk. 79. § (1) bek.]. II. Minthogy a bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, s mert a sajtó­helyreigazítás iránti keresetet nem lehet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni, a bíróság a sajtó-helyreigazítás iránt indított perben nem határozhat a személyhez fűződő jogok megsértésének egyéb jogkövetkezményei iránt támasztott igény tekinteté­ben [Pp. 343. § (2) bek., 215. §]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 891/1985. sz., BH 1986/7. sz. 272.) 20. A sajtó-helyreigazitó közleményben magának a sérelmes közleménynek és a valóságsértő tényeknek az azonosítására alkalmas meghatározása nem mellőzhető. Azt, hogy milyen mértékben indokolt a valóságsértő tények (állítások) felidézése, az eset körülményei alapján lehet eldönteni [Ptk. 79. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Pf IV. 20 588/1987. sz., BH 1988/4. sz. 96.) 21. LA névviseléssel kapcsolatos jogok a jogi személyiséggel nem rendelkező gaz­dasági munkaközösségeket is megilletik [Ptk. 28. §, 71. § (3) bek., 77. §, 84. § (1) bek., 1985. évi 16. tvr. 4. és 8. §, 28/1981. (IX. 9.) MTr.l. §]. II. A névviselési jog megsértéséből eredő igény érvényesítése során a joggal való visszaélés tilalmának értékelése [Ptk. 5. és 77. §]. 33

Next

/
Thumbnails
Contents