Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

ményének a rendeltetése a valósághű tájékoztatás, a sajtóközleménnyel érintett fél reális társadalmi értékelésének a biztosítása. Ennek érdekében akkor is szükség van a valótlan tényközlés helyreigazítására, ha a közlés idegen forrásból származik. A jogszabály akkor is *lehetővé teszi a sajtó-helyreigazítást, ha a jogsértés mástól szerzett értesülés továbbadásával valósul meg. Sajtó-helyreigazításnak helye van akkor is, ha a sajtóközlemény egyébként híven közli más személy tényállításait, nyilatkozatát (PK 14. sz. állásfoglalás I. pontja). A sajtóközlemény kifogásolt tényállításainak a valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. Az alperes tevékenységével kapcsolatban visszaélésekre, vesztegetésre semmiféle adat nincs, a népi ellenőrzési vizsgálat ügyviteli és számviteli jellegű hiányosságokat tárt fel. A Pp. 345. §-ának (2) bekezdésében foglaltak, illetve a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint a kifogásolt tényállítás valóságát akkor is a sajtószerv köteles bizonyítani, ha más személy közlésére utal (PK 14. sz. állásfoglalás I. pont). Az alperes e bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta az első fokú ítéletet, és helyreigazítás közlésére kötelezte az alperest. A sajtóközlemény útján megvalósult jogsértés lényegét az jelenti, hogy valótlanul utalt a felperes működésével kapcsolatban visszaélésekre és vesztegetésre. Ezt fejezi ki a Legfelsőbb Bíróság által a Pp. 345. §-ának (3) bekezdésében írtak alapján megállapított helyreigazító nyilatkozat szövege (Legf. Bír. Pf. IV. 20 063/1989. sz., BH 1989/9. sz. 352.). 15. Sajtó-helyreigazítás címén a sajtóközlemény kiegészítését nem lehet kérni [Pp. 343. '§ (4) bek.]. A perbeli közlemény egy ruházati bolt üzemeltetési körülményeivel foglalkozik. A szerződéses üzletvezető - a felperes - először személyesen, majd jogi képviselő útján sajtó-helyreigazítást kért az alperestől. A beadványokban azt követelte, hogy sajtóhelyreigazításként tegyék közzé a hatósági felügyeletet végző szerv által készített jegyzőkönyv tartalmát, amely a boltról szerzett kedvező tapasztalatokat rögzíti. Az alperes a helyreigazítástól elzárkózott. A felperes a keresetlevélben ugyancsak azt kérte, hogy a bíróság az alperest a tanács ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági osztálya jegyzőkönyvének a közzétételére kötelezze. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes a helyreigazítási igényében nem valóságsértő vagy annak állított tények helyreigazítását követelte, hanem a sérelmezett sajtóközlemény „kiegészítését", erre pedig a Ptk. 79. §-ában szabályozott sajtó-helyreigazítási jog nem ad lehetőséget. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Az alperes az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem helytálló. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében az, akiről a sajtó valótlan tényt közöl vagy híresztel, olyan közlemény közzétételét követelheti, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a valós tények. A Pp. sajtó-helyreigazításról szóló 343. §-ának (4) bekezdése szerint a keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát, és igazolni kell a helyreigazítás törvényes határidőben igénylését. A felperes sem az alpereshez intézett helyreigazítási felszólításban, sem a keresetlevélben nem jelölte meg a valóságsértőnek állított tényközléseket, illetőleg nem jelölt tényállítások miatt kért helyreigazító közleményt. Ilyen tartalmú keresetet első ízben 32