Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

bása iránt eljárásnak a tárgya) tisztességtelenül járt el a nagy haszon elérése érdekében. A gazdasági per anyaga ugyanis e megállapításnak nem mond ellent. A felperes által kifogásolt kifejezések sem tüntetik fel a valóságot hamis színben, de ezzel kapcsolatban téves az első fokú bíróságnak az az álláspontja, hogy mindez csupán stilisztikai kérdés. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a sajtóközleményben foglalt álláspont, bírálat, értékelés nem felel meg társadalmi rendeltetésének akkor sem, ha a közlemény más személyiségét sértő valótlan tényállítást ugyan nem tartalmaz, ezért nem ad alapot helyreigazításra, de kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, lekicsinylő, lealacsonyító, durván sértő kifejezés használata okoz sérelmet. Az ilyen sérelem orvoslása azonban nem a Ptk. 79. §-ában meghatározott sajátos sajtó-helyreigazítás, hanem a törvényben biztosított egyéb jogok érvényesítése útján történhet meg a Ptk. 76. és 84. §-a szerint (PK 12. sz. állásfoglalás III. pontja). Mivel a sajtó-helyreigazítási kérelem egyéb kereseti kérelemmel nem kapcsolható össze, a bíróságnak ezért nem kellett érdemben döntenie arról, hogy a sajtó-helyreigazítás körén túlmenően a cikkben használt kifejezések miatt a felperes egyéb jogokat érvényesíthet-e. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési költségben való marasztalás a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésén alapszik (Legf. Bír. Pf. IV. 20 781/1987. sz., BH1988/4. sz. 97.). 14. Sajtó-helyreigazítás .alapjául szolgáló jogsértés megvalósul a mástól szerzett értesülés továbbadásával, híreszteléssel is. Ezért nem mentesíti a sajtót a helyreigazítási kötelezettség alól az, hogy a tudósító írásbeli bejelentésekre, szóbeszédre hivatkozással és nem saját állításaként tudósít vesztegetésről és visszaélésről [Ptk. 79. § (1) bek., PK 12. és 14. sz.]. A felperes kisszövetkezet kirendeltsége építésügyi szakhatósági hozzájárulást kapott kábeltelevízió, illetve nagyközösségi antennarendszer kiépítéséhez. Közérdekű bejelentések alapján a Gy.-i Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel a tevékenységgel kapcsolatban vizsgálatot végzett, és összefoglaló jelentésébe foglalt véleménye szerint a szükséges engedélyezéssel kapcsolatban, a számlázásnál és az árak kialakításának a bizonylatolásánál több hiányosság, illetve szabálytalanság észlelhető. E vizsgálat alapján az alperes napilap cikket közölt „Súlyos mulasztásokat, szabálytalanságokat tapasztaltak a népi ellenőrök - vizsgálat a kisszövetkezet gy.-i tevékenységéről" címmel. Ebben lényegében a népi ellenőrzési bizottság jelentésében foglaltakat ismertette. A cikk bevezető részében utalt arra, hogy a szerkesztőségbe megszakítás nélkül érkeznek a levelek, olvasói észrevételek, de a lap nem tudja megválaszolni, hogy miért éppen a felperes cég foghatott hozzá a gy.-i kábeltelevíziós hálózat teljes kiépítéséhez, illetve az árak mennyiben felelnek meg a tisztességes árképzés kritériumainak. Majd arról ír, hogy a „szóbeszéd szerint" a városi tanács illetékes vezetői meglepően „nagyvonalúan" jártak el, és azért nincs ezekre dokumentumokkal, szerződésekkel, árkalkulációkkal, nyilvántartásokkal stb. alátámasztható magyarázat, mert így lehetőség van a különböző visszaélések leplezésére. Sőt, egyes bejelentők a megvesztegetés lehetőségét is megemlítik, mondván, senki sem lát tisztán az ügyben. A cikk befejező részében megállapítja, hogy „az ügy még nem zárult le, reméljük, belátható időn belül a ma még nyitott kérdések is megválaszolásra kerülnek". A sajtóközlemény bevezető részével kapcsolatban a felperes a törvényes határidőben írásban helyreigazítást kért az alperestől. Az alperes ezt megtagadta, ezért a felperes az előírt határidőn belül a bírósághoz fordult. Keresetében helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest. 30