Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

véleménynek a jogtalan árbevételre és árakra vonatkozó megállapításait. Megállapítja egyebek között, hogy a Vállalatot 81 ezer forinttal „átverték". A felperes az alpereshez intézett, 1985. június 5-én kelt levelében helyreigazításként válaszlevelének közzétételét kérte. Kifogásolta a cikknek azokat a részeit, amelyek a felperes vonatkozásában szándékosságra utaló következő megállapításokat és kife­jezésttartalmaznak: „Csúnya dolog minden áron... haszonra törekedni.. .umbuldás haszon". Válaszlevele szerint az árszabályok helytelen alkalmazásának oka tévedés volt. Kifogásolta továbbá a cikk egészének hangvételét, így ironikus utalását a „csú­nya bizonyítvány" megmagyarázására. Az alperes a válaszlevelet nem közölte. A fel­peres keresetében az alperest válaszlevelének vagy a válaszlevél rövidített változatának közzétételére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a cikk tartalma a va­lóságnak megfelel. Az első fokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet, és kötelezte a felperest 500 Ft perköltség megfizetésére. ítéletének indokolása szerint a sajtóközlemény az ítéletben és az azt megelőző vizsgálat során feltárt tényeket ismerteti, és a tényeket nem tünteti fel hamis színben. Az árszabályozó rendelkezések megsértésével kapcso­latban azt fejtette ki, hogy a számlázást a felperes ilyen munkára kiképzett dolgozói végezték, akiknek például a kétszeres számlázást feltétlenül fel kellett ismerniök. Belső ellenőrzést is kellett végezni, és figyelembe kell venni azt is, hogy a cikk nem egyszeri eseti hibát ismertetett, hanem három éven át tartó gyakorlatról tudósított. Az első fokú bíróság döntése ellen a felperes fellebbezett. Kérte az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kötelezését a következő szövegű helyreigazí­tás közzétételére: „A május 13-án megjelent, »Gazdasági bírság« című sajtóközlemény azon kitételei, amelyek arra engednek következtetni, hogy a szövetkezet szakcsoportjának helytelen áralkalmazása szándékosan történt, megrendelőinek megtévesztésével, nagyobb ha­szon elérésének reményében, megalapozatlanok; az »umbulda«, »minden áron való haszonszerzés«, »átverés«, »bizonyítvány megmagyarázására« megfogalmazások hasz­nálata indokolatlan volt, és téves következtetések levonására alkalmas." Az alperes az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. A sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni (PK 12. sz. állásfoglalás II. pontja). A perbeli sajtóközlemény alapvető mondanivalója az volt, hogy a felperes tisztességtelen árat érvényesítve jelentős anyagi előnyre tett szert megrendelőinek kárára. A cikk tényállításai igazak, és a valóságot nem tüntetik fel hamis színben. A gazdasági életben részt vevőknek tevékenységüket a tisztességes gazdálkodás követelményeinek megfelelően kell folytatniuk. Fontos tár­sadalompolitikai és gazdaságpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a szélesedő piaci viszonyok között hatékony fellépés történjék a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formája - köztük a tisztességtelen ár [31/1984. (X. 31.) MT rendelet] ­érvényesítése ellen. A gazdasági bírság kiszabása a tisztességtelen gazdasági tevékeny­ség következménye, és a cikk a gazdasági bírság kiszabásáról és ennek alapjául szol­gáló tényekről tudósított. A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályo­kat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve, ha a védelem - jellegénél fogva - csak magánszemélyeket illethet meg [Ptk. 75. § (2) bek.]. A perbeli sajtóközlemény a fel­peres gazdasági tevékenységére vonatkozik, és megfelel a gazdasági bírság tárgyában hozott jogerős ítéletnek. Nem tekinthető a tények hamis színben való feltüntetésének a cikknek az a megálla­pítása, hogy a felperes (akinek többéves tevékenysége volt a gazdasági bírság kisza­29

Next

/
Thumbnails
Contents