Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

ülés elnökének a kizárólagos jogosultsága volt. Az elnöknek kellett mérlegelnie azt, hogy a felszólalás beilleszthető-e az értekezlet napirendjébe. Ennek a megítélésénél egyébként azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felperes nem is résztvevőként, hanem csupán látogatóként vett részt az ülésen. Amit az általa felmutatott részvéten' kártya is igazolt. Különösen nem tartozik a bíróság hatáskörébe a felperes által az ülésen átadott ún. „petíció" elfogadásának, ismertetésének a kérdése. A társadalmi vagy politikai vita kérdésében való állásfoglalás nem a bíróság feladata, nem a sajtóhelyreigazítási perre tartozik. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az első fokú ítéletet (Legf. Bír. Pf. IV. 20 149/1989. sz., BH1989/12. sz. 479.). 11. A sajtó a büntetőügy jogerős befejezése előtt is jogosult olvasóit tájékoztatni a büntetőeljárásról. Ha a sajtóközlemény megfelel a vádirat tartalmának, azt valósághűen ismerteti, nem lehet sajtó-helyreigazítást kérni [Ptk. 79. § (1) bek., PK434. sz.]. (Legf. Bír. Pf IV 20 826/1985. sz., BH 1986/4. sz. 142.) 12. Sajtó-helyreigazításra ad alapot az olyan tartalmú sajtóközlemény, amely az elítélt, de rehabilitált személynek csupán az elítéltetéséről ad hírt [Ptk. 79. § (1) bek., Btk. 100. § (2) bek.]. Az alperesi hetilap 1987. február 18-i számának 4. oldalán „Legyőzhetetlenek!?" címmel közlemény jelent meg, amely az Ipari Szövetkezetnél indult vizsgálattal összefüggésben a szövetkezet tevékenységével foglalkozik. A cikk a felperest név szerint is megemlíti, mint aki a szövetkezettel üzleti kapcsolatban levő S. Gmk gazdasági szaktanácsadója volt, egyben a szövetkezet tagja is, „... akit egyébként egy korábbi NEB-vizsgálat alapján akkor egy szövetkezet elnökeként 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítéltek el...". A cikk ugyancsak a felperes személyével foglalkozó megjegyzésekkel zárul: beszámol arról, hogy egy új kisszövetkezetet alakít, ahol pénzügyi vezetőként dolgozik... „Arról nem szól a fáma, hogy megmaradt-e tanácsadói minőségében is...?" Tény, hogy a felperest a bíróság 1975-ben különféle vagyoni bűncselekmények miatt 1 év 8 hónapi szabadságvesztésre és mellékbüntetésekre ítélte. Az Sz.-i Járásbíróság azonban a felperest az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól bírósági mentesítésben részesítette. Ez utóbbi tényt a cikk nem említi és nem is utal rá. A felperes az alperes szerkesztőségéhez nyilatkozatot intézett, amelyben sajtóhelyreigazításként a saját írásba foglalt nyilatkozatának a közzétételét kérte. E nyilatkozatban - egyebek között - a cikk sértő megállapításával szemben - kijelenti: „büntetlen előéletű vagyok", továbbá: „tanácsadói minőségben nem tevékenykedem". Az alperes a sajtó-helyreigazítástól elzárkózott; a felperes a bíróságtól kérte a helyreigazító nyilatkozat közzétételének az elrendelését. A tárgyalás során csupán a „büntetlen előélef'-re és a „tanácsadói minőség"-re vonatkozó helyreigazítási igényt tartotta fenn. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes szabadságvesztés elítéléséről szóló állítás való, és ezt nem teszi valótlanná az utólagos bírósági mentesítés sem. A „tanácsadói minőség" szövegrész pedig nem tényálh'tás, csupán kérdés felvetése. Ezek tehát nem szolgálhatnak helyreigazítás elrendelésének alapjául. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, a szabadságvesztés büntetésről szóló állítás helyreigazításának elrendelése végett. Álláspontja szerint való tény hamis színben 27