Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

vegezésénél a Legfelsőbb Bíróság figyelemmel volt arra, hogy - szemben az első fokú bírósággal - a kifogásolt tényállításoknak nem a valótlansága, hanem a valóságot hamis színben feltüntető jelentése volt megállapítható. A való tények ismertetésénél szükségtelen volt az első fokú ítéletben írt felmondási ok ismertetése, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság mellőzte, helyette a közleménnyel összefüggésben való tényként azt ismertette, hogy a kifogásolt esetekben a takarékpénztárt nem illeti meg a felmondási jog gyakorlása. Mellőzte a helyreigazító közlemény szövegéből az újságírói véleménynek minősülő megállapítás helyreigazítását is. Véleménynyilvánítás és bírálat ugyanis helyreigazítás alapja nem lehet (Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalásának III. pontja) (Legf. Bír. Pf. IV. 20 155/1989. sz., BH1989/12. sz. 480.). 10. Sajtó-helyreigazítás tárgya lehet - valótlansága esetén - az a tényállítás is, amelyből levont következtetés a sajtóközleményben foglalt értékelés alapjául szolgál [Ptk. 79. § (1) bek., PK 12. sz.]. Az országos béketalálkozó ülésein a felperes látogatóként vett részt, és többször felszólalt. A záró plenáris ülés tárgya a javaslatok ismertetése, a tanácskozás eredményeinek összegezése volt. Ezen az ülésen díjat adtak át, és felkért hozzászólókat hallgattak meg. Az ülést elnök vezette, nyitotta meg és zárta be. Az elnöki záróbeszéd megkezdése után jelentkezett szólásra a felperes, és anélkül, hogy az ülés elnöke felszólalását engedélyezte volna, kiment a felszólalók részére kijelölt helyre, és megkezdte felszólalását. Három mondat elmondása után az elnök a felperes felszólalását félbeszakította, és felhívta, hogy - mivel nem kapott szót - ezt hagyja abba. A felperes tovább beszélt, ezért az ülés elnökének az utasítására kikapcsolták a hangerősítő berendezést. Az alperesi napilap az első oldalon beszámolt a nemzetközi békekonferencia befejezéséről. A cikk - többek között - a következő megállapításokat is tartalmazza: „A plenáris ülést megzavarta, bár az elnök nem adott neki szót, P. T, aki a délelőtti vitán aktívan részt vett, megpróbálta álláspontját kifejteni az egybegyűlteknek. Az ülés elnökének kérésére az engedély nélküli, tehát a demokratikus vita elveit sértő felszólalás idejére kikapcsolták a mikrofont." A felperes előbb a cikkíró szerkesztőtől, majd a lap főszerkesztőjétől írásban kérte a sajtóközlemény reá sérelmes részének a helyreigazítását. Hivatkozott arra, hogy nem az viselkedik a demokrácia szabályaival ellentétesen, aki nyilvános ülésen felszólal, hanem aki akadályozza őt véleményének az elmondásában. Az alperesi napilap szerkesztősége nem igazította helyre a kifogásolt közleményt. Ezért a felperes a helyreigazítást keresetben kérte a bíróságtól. Előadása szerint valótlan, hogy megzavarta a plenáris ülést, illetve hogy felszólalása sértette a demokratikus vita elveit. Az alperes elutasítást kért. Védekezése szerint a közlemény megfelel a valóságnak, illetve olyan értékítéletet tartalmaz, amely miatt nincs helye helyreigazításnak. Az első fokú bíróság elutasította a keresetet. Az indokolás lényege szerint a felperes valóban megzavarta az ülést, mert felszólalásra nem kapott szót, az ülés elnökének az engedélye nélkül szólalt fel. Abban a kérdésben pedig, hogy a felperes valóban sértette-e a demokratikus vita elveit, az első fokú bíróság álláspontja szerint nincs lehetőség helyreigazításra, mert nem tényállítás, hanem értékítélet. A felperes fellebbezett az első fokú ítélet ellen. Kérte az első fokú ítélet megváltoztatásával a kért helyreigazításra kötelezni az alperest. A felperes fellebbezése alaptalan. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése alapján valótlan tényállítás vagy való tények hamis színben történő feltüntetése lehet a sajtó-helyreigazítás mint sajátos személyiségvédel25