Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

lést a szövetkezet szervezeti (területi) egységeiben azonos napirenddel külön-külön lehet megtartani, ha az alapszabály így rendelkezik (részközgyűlés). A (2) bekezdés értelmében a közgyűlési határozatot a részközgyűléseken leadott szavazatok összeszámlálásával kell megállapítani. A szövetkezet alapszabálya a részközgyűléseket - a szervezeti (területi) egység meghatározott belső ügyeiben - önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel [(3) bek.]. Az 1977. évi 12. tvr. 7. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a részközgyűlés építési ütemként, illetőleg lakóházanként vagy épületcsoportonként (a továbbiakban: területi egység), legalább azonban 12 lakásonként tartható meg. Az alapszabály a részközgyűlést önálló döntési jogkörrel a területi egység olyan meghatározott belső ügyeiben ruházhatja fel, amelyekben a döntés más területi egységeket nem érint [(2) bek.]. A felperesi szövetkezet alapszabálya a részközgyűléseket nem ruházta fel önálló döntési jogkörrel, ezért az 1983. február 2-án és március 25-én megtartott gyűléseken nem hozhatott a közösség érvényes részközgyűlési határozatot. Ennek folytán törvénysértően állapította meg az első fokú bíróság, hogy a felperes keresete a részközgyűlés határozata folytán alaptalan. Jogszabálysértő a másodfokú bíróság ítélete is, mert helybenhagyta a téves első fokú ítéletet. A jogerős ítélet ugyanakkor megalapozatlan is. Az alperes ellentmondásában arra hivatkozott, hogy a szövetkezet vezetőségének mulasztása miatt nem került sor megfelelő időben a tartós használatbavétellel kapcsolatos szerződés megkötésére. így a szövetkezet vezetőjének mulasztása miatt kellene magasabb összegű használatbavételi díjat fizetnie. A szövetkezet mulasztása folytán keletkezett többletköltség azonban nem hárítható át rá. Az alperesnek ez a védekezése - tartalma szerint - kártérítési igény érvényesítésére irányul. Az alperes személyesen járt el, ezért a bíróságnak hivatalból kellett volna tájékoztatnia őt az ellenkérelmében foglalt igény beszámítási kifogás útján történő érvényesíthetőségéről. A Pp. 3. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása olyan eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemét illetően a jogerős ítéletet megalapozatlanná teszi. Az új eljárásban ezért az alperest ki kell oktatni jogai helyes gyakorlására, és vizsgálni kell a felperes kártérítési felelősségének a fennállását. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az ügyben hozott mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése], és az első fokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára (P. törv. 1.20 061/1987. sz., BH1987/ 10.sz.354.). 3. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok 3.1. A személyhez fűződő jogok 9. Való tényeknek összefüggésükből önkényesen kiragadott, tartalmi szempontból fogyatékos és- emiatt téves következtetés levonására alkalmas módon való közlése a valóság hamis színben való feltüntetését jelenti [Ptk. 79. § (1) bek., PK12. sz.]. Az alperesi napilapban „Kit fej a takarékpénztár" címmel megjelent sajtóközlemény arról tájékoztatja a közvéleményt, hogy a kedvezményes kamatozású kölcsön igénybevételével felépült lakásoknak utóbb bérbeadás útján való hasznosítása esetén a takarékpénztár helytelen gyakorlatot folytat, nem él a szerződés módosításának vagy felmondásának lehetőségével, és a „kamatkülönbséget kizárólag a lakásaikat üzlet72