Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

A felperes keresetében előadta, hogy a hirdetésnek „világgyőztes szülőktől eladó, elcserélhető" kitétele beleütközik a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 3. §-ába, 9. §-ának (1) bekezdésébe és (2) bekezdésének a) pontjába, mert jelenleg Európában csak ő egyedül rendelkezik világgyőztes komondor szülőpárral. Az alperes a kutyákat nem tőle vásárolta, így a hirdetésnek az az utalása, hogy az eladó kölyökkutyák világgyőztes szülőpártól származnak, nem felel meg a va­lóságnak. Ennek alapján kérte: a bíróság ítéletével állapítsa meg a jogsértés megtör­téntét, és kötelezze az alperest elégtétel adására oly módon, hogy az újság „Közlemé­nyek" rovatában saját költségén nyilatkozatot jelentessen meg, amelyből kitűnik, hogy az ismertetett hirdetés sérelmezett kitétele nem felel meg a valóságnak, mivel világgyőztes komondor szülőpárral Magyarországon csak ő mint aranykoszorús mes­tertenyésztő rendelkezik. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 1. §-ából és a törvénynek e §-ához fűzött miniszteri indokolásból kétséget kizáróan megállapít­ható, hogy a törvény hatálya a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi szemé­lyekre és magánszemélyekre terjed ki. Az alperes olyan magánszemély, aki ebtenyész­téssel, forgalmazással nem foglalkozik, ilyen irányú gazdasági tevékenység folytatásá­ra nem jogosult, csupán a kedvtelésből vásárolt és már nem kívánatos állatoktól kí­vánt megszabadulni apróhirdetés útján. Ezért az alperes nem tekinthető olyan sze­mélynek, aki e törvény hatálya alá vonható. Megállapította továbbá az első fokú bíró­ság, hogy az alperes hirdetése a felperesnek a Ptk. 75-83. §-aiban foglalt személyhez fűződő jogait sem sértette. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben az első fokú bíróság ítéletének meg­változtatását és a kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az 1984. évi IV. törvény rendelkezései alkalmazásának előfeltétele, hogy a jogsértő jogi személy vagy magánszemély egy bizonyos meghatározott körben olyan tartalmú gazdasági tevékenységet folytasson, amely a másik fél gazdasági érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Egy eseti adásvételi szerződés, amelyben valaki a tulajdonában levő, eredetileg saját céljára vásárolt ingóságát adja el, a törvény alkalmazása szempontjá­ból nem minősül gazdasági tevékenységnek. Ez a fogalom ugyanis a tevékenység fo­lyamatosságát, de legalábbis a folyamatosság szándékát feltételezi. Következőleg nem tekinthető gazdasági tevékenységnek az sem, ha valaki az említett eseti jellegű szerző­dés megkötésének előkészítéseként újsághirdetést jelentet meg. Ez okból a törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása nem foghat helyt. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság érdemben he­lyes ítéletét helybenhagyta (Legf. Bír. Pf. III. 21141/1985. sz.t BH1986/10. sz. 413.). II. A személyek 1. Cselekvőképesség 6. A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyi­latkozatát cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozata cselekvőképessége ese­tében is indokolt lett volna [Ptk. 18. § (3) bek.]. 18

Next

/
Thumbnails
Contents