Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)
A felperes keresetében előadta, hogy a hirdetésnek „világgyőztes szülőktől eladó, elcserélhető" kitétele beleütközik a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 3. §-ába, 9. §-ának (1) bekezdésébe és (2) bekezdésének a) pontjába, mert jelenleg Európában csak ő egyedül rendelkezik világgyőztes komondor szülőpárral. Az alperes a kutyákat nem tőle vásárolta, így a hirdetésnek az az utalása, hogy az eladó kölyökkutyák világgyőztes szülőpártól származnak, nem felel meg a valóságnak. Ennek alapján kérte: a bíróság ítéletével állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és kötelezze az alperest elégtétel adására oly módon, hogy az újság „Közlemények" rovatában saját költségén nyilatkozatot jelentessen meg, amelyből kitűnik, hogy az ismertetett hirdetés sérelmezett kitétele nem felel meg a valóságnak, mivel világgyőztes komondor szülőpárral Magyarországon csak ő mint aranykoszorús mestertenyésztő rendelkezik. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 1. §-ából és a törvénynek e §-ához fűzött miniszteri indokolásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy a törvény hatálya a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyekre és magánszemélyekre terjed ki. Az alperes olyan magánszemély, aki ebtenyésztéssel, forgalmazással nem foglalkozik, ilyen irányú gazdasági tevékenység folytatására nem jogosult, csupán a kedvtelésből vásárolt és már nem kívánatos állatoktól kívánt megszabadulni apróhirdetés útján. Ezért az alperes nem tekinthető olyan személynek, aki e törvény hatálya alá vonható. Megállapította továbbá az első fokú bíróság, hogy az alperes hirdetése a felperesnek a Ptk. 75-83. §-aiban foglalt személyhez fűződő jogait sem sértette. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, amelyben az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az 1984. évi IV. törvény rendelkezései alkalmazásának előfeltétele, hogy a jogsértő jogi személy vagy magánszemély egy bizonyos meghatározott körben olyan tartalmú gazdasági tevékenységet folytasson, amely a másik fél gazdasági érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Egy eseti adásvételi szerződés, amelyben valaki a tulajdonában levő, eredetileg saját céljára vásárolt ingóságát adja el, a törvény alkalmazása szempontjából nem minősül gazdasági tevékenységnek. Ez a fogalom ugyanis a tevékenység folyamatosságát, de legalábbis a folyamatosság szándékát feltételezi. Következőleg nem tekinthető gazdasági tevékenységnek az sem, ha valaki az említett eseti jellegű szerződés megkötésének előkészítéseként újsághirdetést jelentet meg. Ez okból a törvényben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása nem foghat helyt. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyta (Legf. Bír. Pf. III. 21141/1985. sz.t BH1986/10. sz. 413.). II. A személyek 1. Cselekvőképesség 6. A gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy jognyilatkozatát cselekvőképtelenség miatt nem lehet semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a jognyilatkozata cselekvőképessége esetében is indokolt lett volna [Ptk. 18. § (3) bek.]. 18