Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

foglalkozású III. r. alperes az Í984. évi IV. tv. 4. §-ában meghatározott tilalom megszegéséveljogsértést követett el, és ezért a felperesek által kért jogkövetkezmények egy részének alkalmazásáról részítélettel, a kártérítési követelés vonatkozásában pedig egyben „közbenső ítélettel" döntött. Az első fokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében a III. r. alperes fellebbezett. Álláspontja szerint szabadalom, ipari mintaoltalom, illetve védjegyoltalom hiányában műszaki tartalommal rendelkező ipari termékkel a kereskedelemben nem lehet monopolhelyzetet teremteni azon az alapon, hogy az egyik forgalmazó a piacon a termékkel előbb jelent meg. Azt is vitatta, hogy a jogsértés megállapítására az árak hasonlósága önmagában elegendő lenne. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felperesek által használt csomagolást, kereskedelmi jelzést, jelölést a saját termékén nem alkalmazott, ennek hiányában pedig „szolgai másolásról" nem lehet szó. Arra is hivatkozott, hogy még a perindítás előtt felajánlotta a felpereseknek: az általa forgalmazott termék csomagolásán feltünteti, hogy nem a felperes által forgalmazott és széles körben ismertté vált sajátos márkanevű termék. A felperesek az ellenkérelmükben az első fokú ítélet fellebbezéssel támadott rendelkezéseinek a helybenhagyását kérték, emellett azonban az ítélet kiegészítését és annak kimondását indítványozták, hogy a III. r. alperes a mesefigurák gyártásához használt szerszámok és az árukészlet megsemmisítésére a bírósági végrehajtó és a felperesek képviselőjének jelenlétében legyen köteles. A Legfőbb Ügyészség - a Párizsi Uniós Egyezmény alábbiakban ismertetett rendelkezéseire utalva - az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés a következő indokok szerint részben alapos. Az 1970. évi 18. tvr.-tel kihirdetett, az ipari tulajdon oltalmára létesült ún. Párizsi Uniós Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdése és e cikk (3) bekezdésének 1. pontja értelmében az unió országai kötelesek az unió hatálya alá tartozók számára a tisztességtelen verseny ellen hathatós oltalmat biztosítani. Meg kell tiltani nevezetesen: - egyebek mellett - minden olyan természetű cselekményt, amely bármilyen módon alkalmas arra, hogy valamelyik versenytárs telepével, áruival vagy ipari, illetve kereskedelmi tevékenységével összetévesztésre vezessen. Magyarország és Dánia is az unió országai közé tartoznak. Az Egyezmény e részének megfelelő rendelkezést tartalmaz a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. tv. (TGT) 4. §-a, amely szerint: tilos az árut, illetőleg a szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel forgalomba hozni, továbbá az áru hirdetésében olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. Az iparjogvédelemmel (szabadalom, ipari mintaoltalom, védjegyoltalom) nem rendelkező áruval a piacon elsőként megjelenő versenytársnak mind a közérdek, mind a fogyasztó (TGT 2. §-ának b) pontja) szempontjából kívánatos versenyt ilyen jogosultság indokolatlanul korlátozna, illetve szüntetne meg. A Párizsi Uniós Egyezmény és a TGT ismertetett rendelkezései a tisztességtelen verseny tilalmát ebben az összefüggésben nem az áru piaci elsőbbségéhez, hanem az adott piacon ismertté válásához fűzik, amikor az ilyen áruval jelentkező versenytársat attól kívánják megvédeni, hogy mások - az összetéveszthetőségre építve vagy azt felhasználva - részesedjenek annak a munkának az eredményéből, amelyet a versenytárs az áru kialakítására és közismertté tételére fordított. A felperesek által gyártott, illetőleg forgalmazott mesefigurák nemzetközi és magyarországi megítélés szempontjából is közismertek. Maguk a mesefigurák (az áru) rendelkeznek olyan (méretben, formában, karakterben stb. kifejeződő) jellegzetes kül16