Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

tojáshozamot speciális táp adagolása biztosította. A felperes személyesen azt adta elő, hogy a kérdéses időszakban három napra való tartaléka volt, ezért kényszerült - a többnapos ünnepre tekintettel - alacsonyabb tápértékű kukoricadarát vásárolni április l-jén. Azt is előadta, hogy ezen a napon két boltból is megkísérelte a kívánt tápot megvásárolni, ilyen táp azonban a környező üzletekben sem állott rendelkezésre. A Ptk. 6. §-a - mint a kár áthárításának kivételes szabálya - megkívánja, hogy a károsodó alapos okkal, önhibájától mentesen járjon el, ezért e § nem szolgálhat a károsodó mulasztásából eredő hátrányok elhárítására. A felperes nemtevése nem volt önhibától mentes, mint ahogy ezt a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában ki is fejtette. A másodfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a felperes az általános elvárhatósági mércén túl megtehette volna, hogy máshonnan megkísérli a tápot beszerezni, vagy nagyobb tartalékot biztosít az állománynak. A felperes akkor hivatkozhatott volna arra, hogy őt önhibáján kívül érte károsodás, ha az állomány nagyságára és a tojó II. táp szavatossági idejére tekintettel olyan tartalékot biztosít, amely elegendő az állomány folyamatos ellátására. A felperes évek óta jelentős mennyiségű állomány tartásáról gondoskodik, ezért számolnia kellett volna az időszakos ellátási, szállítási nehézségekkel, amelyek áthidalhatók megfelelő mennyiségű takarmány megvásárlása és tárolása esetén. Nem állapítható meg, hogy a károsodó alapos okkal, jóhiszeműen és önhibáján kívül járt el, ha a károsultnak - akár jelentéktelen mértékben is - számolnia kellett a károsodással. Az, hogy a felperes a jelentős állatállomány ellátására mindössze három napra való takarmányt tartalékolt, és nem kísérelte meg más helységekből a kívánt tápot beszerezni, olyan magatartás (mulasztás), amelyre tekintettel a károsodását a Ptk. 6. §-a alkalmazhatóságának szempontjából nem lehet önhibáján kívül keletkezett károsodásnak tekinteni, hanem saját termelési kockázata körébe tartozik, ezért a szóban levő törvényhely alapján nem igényelhet kártérítést. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította [Pp. 274. § (3) bek.]. Az alperes a másodfokú eljárásban költséget nem igényelt, ezért a perköltség tárgyában nem kellett rendelkezni (P. törv. 1.20 289/1985. sz., BH1986/8. sz. 319.). 3. Tisztességtelen gazdasági tevékenységnek minősül, ha az üzleti titok jogosulatlan felhasználásával a versenytárs megrendelőihez a versenytárssal fennálló gazdasági kapcsolatok felbontását célzó felhívást intéznek [1984. évi IV. tv. 5. § (1) bek., 8. §]. (Legf. Bír. Pf. III. 20 289/1986. sz., BH 1987/3. sz. 78.) 4. I. Tisztességtelen gazdasági tevékenység a versenytárs árujával összetévesztésig azonos megjelenésű áru forgalomba hozatalával (1984. évi IV. tv. 4. §). II. A tisztességtelen gazdasági tevékenység során előállított vagy forgalomba hozott áru, illetve az ilyen áru előállítására szolgáló eszköz megsemmisítésének elrendelhetősége (1984. évi IV. tv. 18. § b) pont). Az első fokú bíróság a közbenső és részítéletnek megjelölt ítéletével a III. r. alperest a felperes által gyártott és forgalmazott mesefigurák utánzatainak előállításától eltiltotta, és arra kötelezte, hogy a mesefigurák gyártásához használt szerszámokat és árukészletet 15 nap alatt semmisítse meg. Az első'fokú bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperesek által gyártott, illetőleg Magyarországon forgalmazott FABULAND mesefigurák egyszerű utánzatainak gyártásával és forgalomba hozatalával a műanyag-feldolgozó kisiparos 15