Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

átalakítási munkákat nem kívánják, bérleményük területének csökkentését ellenzik, nem tekinthető joggal való visszaélésnek, mert nem ütközik a Ptk. 5. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakba. Ebből pedig az is következik, hogy a joggal való visszaélés hiányában a Ptk. 5. íjának (3) bekezdésében foglaltak alkalmazása szóba sem kerülhet. Nem kerülhet sor az I—II. és IV. r. alperesek jognyilatkozatának pótlására azért sem, mert az ő vonatkozásukban nincs olyan „jogszabály által megkívánt nyilatkozat", amelynek pótlása szükséges lenne. Ami a III. r. alperessel szemben támasztott keresetet illeti: ez azért alaptalan, mert az építési és használatbavételi eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet felperes által idézett 13. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint valóban szükséges lenne a felperes által tervezett átalakításhoz az e tekintetben rendelkezésre jogosultnak minősülő III. r. alperes hozzájárulása, annak megtagadása azonban nem minősíthető joggal való visszaélésnek. A III. r. alperes rendelkezési joga ugyanis nem terjed ki az I—II. és IV. r. alperesek által bérelt lakás alapterületének csökkentésére. Mindezekre tekintettel tévedett a másodfokú bíróság, amikor az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperesek jognyilatkozatát pótolta. Helyesen döntött viszont az első fokú bíróság, amikor a felperes keresetét elutasította. Téves a másodfokú bíróságnak a jognyilatkozat pótlása következményeként elrendelt szerződésmódosítással kapcsolatos okfejtése is. A Ptk. 241. §-a értelmében a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmények folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Helyesen mutatott rá az első fokú bíróság arra, hogy nem alkalmazható e jogszabályi rendelkezés, mert a felperes és az I—II. és IV. r. alperesek között nincs szerződéses jogviszony. A felperes kereseti kérelme arra irányult, hogy a bíróság az I—II. és IV. r. alperesek, valamint a III. r. alperesek között fennálló lakásbérleti szerződést módosítsa. A Ptk. 241. §-ának idézett rendelkezése helyes értelme szerint a szerződés módosítására bírósági úton - ha annak egyéb feltételei fennállnak - akkor kerülhet sor, ha azt a szerződést kötő felek valamelyike kéri. A felperes nem alanya annak a bérleti szerződésnek, amely az I—II. és IV. r., valamint a III. r. alperes között létrejött, ezért a mások közötti szerződés módosítását a felperes nem kérheti. Önmagában is téves a másodfokú bíróságnak az az okfejtése, hogy a jognyilatkozat pótlása szükségképpen a szerződésmódosítás következményével is jár. Ez ugyanis nyilvánvalóan feltételez meglevő szerződést a jognyilatkozat pótlását igénylő fél és az alperesek között, de nem vonatkozik a mások között fennálló szerződésre. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróság - érdemben helyes - ítéletét helybenhagyta (P. törv. III. 20 106/1988. sz., BH1988/9. sz.308.J. 2. Az ún. utaló magatartásokért való helytállási kötelezettség címén nem állapítható meg kártérítési kötelezettség, ha a károsultnak számolnia kellett a károsodással, s ezért nem önhibáján kívül érte károsodás (Ptk. 6. §). A felperes évek óta csirkekeltetéssel és előneveléssel foglalkozik mellékfoglalkozásként. A 700 db tojóállományát a nagyobb tojáshozam elérése érdekében tojó II. típusú táppal etette. A szükséges takarmányt az alperes sz-i takarmányboltjából vásárolta meg évek óta. A felperes 1983. március 30-án - szerdai napon - felkereste ezt a boltot, hogy a közelgő ünnepekre tekintettel öt mázsa tojó II. tápot vásároljon. A bolt veze13