Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

A szerződés módosítására irányuló kereseti kérelemmel kapcsolatban az első fokú bíróság kifejtette, hogy a felperes nincs olyan jogviszonyban az alperesekkel, amely lehetővé tenné a Ptk. 241. §-ának alkalmazását. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperesek hozzájáruló nyilatkozatát az elvi engedély szerinti átalakításhoz ítéletével pótolta. Egyben az engedélyben foglaltaknak megfelelően az I—II. és IV. r., valamint a III. r. alperesek közötti lakásbérleti szerződést módosította. Kötelezte az alpereseket egyetemlegesen kétfokú eljárási költség megfizetésére. Az ítélet indokolásában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy két kérdésben kellett állást foglalni. Egyrészt abban, hogy visszaélésszerű-e az alperesek joggyakorlása, az, hogy az elvi engedélyhez nem adták hozzájárulásukat, másrészt abban, hogy az alperesek között fennálló szerződés módosítható-e a felperes kérelmére. A másodfokú bíróság azt állapította meg: „a bérlemény főlépcsőház felőli bejárata és annak a függőfolyosó felőli kijárata által befoglalt átjáróképződmény a függőfolyosó felőli részben még a háborús években lefalazásra került. A lefalazás előtt is létezett tehát az átjáró, ami az akkori rendeltetésnek megfelelően a bérlemény személyzetének megszabott közlekedését szolgálta. Ma már sem a »személyzeti« kijáró lakáshoz tartozásának és meglétének, sem pedig ezzel a kijárás, illetőleg átjárás megakadályozásának létjogosultsága nem lehet akkor, amikor ez együttjár a ház más bérlőinek indokolatlan akadályoztatásával a főlépcső- és a lifthasználatot illetően." Megítélése szerint az átjáró megnyitásával a perbeli lakás hasznos alapterülete és értéke nem csökken. Rámutatott a másodfokú bíróság arra is: a visszaélésszerű joggyakorlás megállapítását nem gátolja az, hogy e megállapítás következménye szerződésmódosítás. A perbeli esetben a kereseti kérelem teljesítése - a jognyilatkozat pótlása - szükségképpen eredményezi a szerződés módosulását, illetve módosítását. Kifejtette még, hogy az építési költségek megelőlegezését a felperes vállalta, ez azonban nem akadálya annak, hogy a felperes mint bérlő - ha ennek feltételei fennállnak az értékemelő beruházás miatt ilyen címen utóbb igényt érvényesítsen a III. r. alperessel szemben. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 5. §-ának (1) bekezdése szerint a törvény tiltja a joggal való visszaélést. A (2) bekezdés kimondja, hogy joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a népgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé. A felperes keresetében a Ptk. 5. §-ának (3) bekezdése alapján kérte az alperesek jognyilatkozatának ítélettel való pótlását. Az ilyen kereseti kérelem elbírálásánál mindenekelőtt abból kell kiindulni: megállapítható-e, hogy az alperesek magatartása - a felperes által kívánt jognyilatkozat megtagadása - joggal való visszaélésnek minősül. A peradatokból megállapítható, hogy a felperes az I—II. és IV. r. alperesek bérleménye egy részének igénybevételével kívánta a két lépcsőház közötti átjáró folyosót kialakítani. Erre figyelemmel az I—II. és IV. r. alpereseknek az a magatartása, amelylyel bérleményük csorbítatlan birtoklásához ragaszkodnak, a lakásukban végzendő 12