Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

értékű ingatlan jött létre. A felperes ingatlanrésze 400 000 forint, az alperesé pedig 425 000 forint értéket képvisel. Az értékkülönbözet megfizetésénél a bíróságnak e két ingatlan értékkülönbségéből kellett volna kiindulnia, és ennek alapján kellett volna köteleznie az alperest - nem 212 500 forint, hanem mindössze 12 500 forint értékkülönbözet megfizetésére. ' A Legfelsőbb Bíróság ennek megfelelően járt el, amikor a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest a közös tulajdon megszüntetése folytán 12 500 forint értékkülönbözet megfizetésére kötelezte (P. törv. II. 20 582/1986. sz., BH1987/2. sz. 38.). 94. Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonukban levő ingatlant egymás között természetben megosztva használják, a közös tulajdon megszüntetésénél - az elbirtoklás esetét kivéve - akkor sem a használati, hanem az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni arányokat kell alapul venni [Ptk. 148. § (1) bek., 117. § (3) bek., 140. § (1) bek.]. (P. törv. II. 20 742/1985. sz., BH 1986/5. sz. 186.) 95. Több ingatlanra fennálló közös tulajdon megszüntetésének szempontjai [Ptk. 148. § (2) bek.,PK10. sz.]. A 392. hrsz.-ú 2837 m2 nagyságú házas ingatlan fele része a felperesek, fele része pedig az alperes tulajdona. Az ezzel szomszédos 393 hrsz.-ú, 2904 m2 nagyságú házas ingatlan fele része szintén a felperesek és fele része az alperesek tulajdona. A két ingatlan közötti határ törtvonalú. A 392. hrsz.-ú ingatlant a felperesek, a 393. hrsz.-ú ingatlant az alperes használja. A felperesek által használt ingatlan értéke - az általuk létesített beruházások nélkül 100 000 forint, az alperes által használt ingatlan értéke 80 000 forint. Az alperes által használt ingatlannak az utcai határvonala mindössze 10 m, azonban szabályos építési teleknek minősül. Az alperes által használt ingatlanon levő 50 000 forint értékű épületet az alperes saját maga építette. A felperesek keresete alapján az első fokú bíróság a közös tulajdont mindkét telekre nézve megszüntette oly módon, hogy a 392. hrsz.-ú ingatlant a felperesek, a 393. hrsz.-ú ingatlant az alperes kizárólagos tulajdonába adta, és a felpereseket az alperes javára 30 000 forint értékkülönbözet megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokú ítéletet, és elutasította a keresetet. Az indokolás szerint a megosztási mód az alperesre méltánytalan, mert a mindössze 10 m-es utcafronttal rendelkező telek csökkent értékű, valójában forgalomképtelen, nem felel meg a szakértő véleménye szerint az építési szabályzat előírásainak. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az eljáró bíróságok tévesen jelölték meg az első fokú bíróság által alkalmazott közös tulajdon megszüntetési módot természetbeni megosztásnak. Az első fokú bíróság két ingatlanra vonatkozó közös tulajdont szüntetett meg oly módon, hogy a 392. hrsz.-ú és 393. hrsz.-ú ingatlant is a benne lakó tulajdonostárs tulajdonába adta a Ptk. 148. §-a (2) bekezdésének az utolsó mondata alapján. A megváltási árat nem különkülön határozta meg, csupán az értékkülönbözet megfizetésére kötelezte a felpereseket. Ez a közös tulajdon megszüntetési mód megfelel a törvény előírásainak és a PK 10. számú legfelsőbb bírósági állásfoglalásban írt szempontoknak. Ez a megszüntetési mód - megfelelő értékkülönbözet meghatározása esetében - nem sérti az alperes méltányos érdekeit. Tévesen hivatkozott a másodfokú bíróság arra, hogy az alperes birtokában levő telek nem felel meg az építésügyi szabályoknak. Ez az ingatlan kialakított építési telek, külön ingatlanként tartják nyilván, területe nagyobb, mint a felperesek használatában levő ingatlan területe. Az utcafront valóban viszony99