Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

3. A felperesek hivatkoztak az általuk 1977. március 11-én készített költségelőirányzatra, amelynek egy példányát az alpereshez is eljuttatták. Ennek a sorsa azonban nincs tisztázva. Nem tűnik ki az iratokból, hogy az a költségelőirányzat volt-e valóban a későbbi útvonal-módosítás alapja. Tekintettel arra, hogy hivatalosan az útvonal-módosítás az 1977. szeptember 14-én tartott megbeszélésen vetődött fel, és itt erre a korábbi tervezetre nem történt utalás, nem látszik megállapíthatónak, hogy valóban ez a költségelőirányzat szolgált alapul az alperesnek az útvonal-módosításra. Az 1977. március 11-én kelt költségelőirányzat fejrészében a felperesek munkáltatója szerepel. Ezt tehát a felperesek munkáltatójuk részére, munkáltatójuk nevében készítették, így önmagában erre az alperessel szemben saját személyükben igényt nem alapozhatnak. A perben egyébként adatok merültek fel arra, hogy az I. r. felperes az útvonalmódosítás tervének elkészítését a Dunakanyari Intéző Bizottság részére társadalmi munkában vállalta. Ennek tisztázását az eljárás során az ügyész indítványozta, a bíróságok azonban a tényállást ebben a körben sem derítették fel. A közfelfogással ellentétes eredményre vezetne olyan újítási díjigény elismerése, amelyre vonatkozóan az igényt előterjesztő felperesek egyike ingyenes munkavégzést vállalt. Ez nem fér össze a közérdekű célok megvalósítását célzó társadalmi munka jellegével és célkitűzésével. 4. Tekintettel arra, hogy nem volt elfogadott beruházási dokumentáció, a felperesek javaslatának az értékelésénél — ha egyébként az újítás feltételei megállapíthatók — azt kell vizsgálni, hogy a felperesek javaslata nélkül az alperes valóban nem tudott volna a 9 km-es nyomvonalú tervezetnél olcsóbb megoldást megvalósítani, illetve hogy mennyiben segítette az alperest a felperesek javaslata a rövidebb nyomvonalú út kialakításában. Az alperes védekezésére tekintettel azt is vizsgálni kellett volna, hogy valóban teljesen szükségtelenné teszi-e a megvalósított megoldás a hosszabb utat, vagy csupán ideiglenesen mellőzhető a hosszabb nyomtávú út kiépítése. Ebben az esetben a hasznos eredmény vizsgálatának arra kell kiterjednie, hogy ebből az időbeli elhúzódásból származik-e az alperesnek előnye, és ez pénzben hogyan mutatható ki. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében az első fokú ítéleteket hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. IV. 20 01511982. sz., BH 1982110. sz. 417.) 75. Az újítási díj alapja általában a hasznosítás első éve alatt keletkezett hasznos eredmény. Ettől azonban kivételesen el lehet térni, ha a körülményekre tekintettel az első év hasznos eredményének a kialakításában olyan tényezők játszanak közre, amelyek folytán ez az eredmény nem reális [3811974. (X. 30.) MT sz. r. 6. §]. (P. törv. IV. 21 419/1981. sz., BH 198216. sz. 237.) 3.5. A védjegy 76. Az olyan megjelölés, amely másnak védjegyoltalom alatt álló vagy korábbi elsőbbséggel bejelentett védjegyével vagy másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig 93