Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

állapítani a perbeli találmány fedési hányadát a felhasználásával előállított termékekre vonatkozóan. 2. Korrekciós tényezőként kell figyelembe venni a termelés mennyiségét befolyásoló, de nem a műszaki, hanem a könyvszakértői véleményben említett egyéb piaci, gazdasági tényezőket is. A közrehatás arányának megállapítása céljából műszaki gazdasági becslést kell alkalmazni ebben a körben. A műszaki gazdasági becslés és a fedési hányad ismeretében terjeszthet elő a könyvszakértő véleményt a találmány hasznosításából eredő pénzbeli hasznos eredmény öszszegére vonatkozóan. Célszerű, ha a könyvszakértő és a műszaki szakértő véleményét együttesen terjeszti elő. 3. A fentiek szerint kiegészítendő szakértői bizonyítás és a per egyéb adatainak a mérlegelése alapján az első fokú bíróságnak meg kell állapítania azt, hogy a találmány felhasználásával kapcsolatban az alperesnek milyen összegű haszna volt. A R. 3. §-ának (3) bekezdése alapján ennek arányában kell a találmányi díjat megállapítani. 4. A díjalap meghatározása mellett az első fokú bíróságnak meg kell állapítania és értékelnie kell a díjkulcs-növelő, illetve díjkulcs-csökkentő tényezőket. Díjkulcs-növelőként értékelhetők azok a tényezők is, amelyeknek nincsen pénzben kifejezhető értéke, de egyéb szempontokból előnyösek a találmányt hasznosító alperes részére. 5. A díjalappal, illetve a díjkulcs-csökkentő tényezőkkel függ össze az első fokú bíróság ítéletében foglalt az a megállapítás, hogy a korábban alkalmazott megoldás egyszerűbb szerszámozást igényel, mint a találmány szerinti megoldás. Az első fokú bíróság ítéletének ez a megállapítása nem megalapozott. A műszaki szakértő 16. sorszámú írásbeli kiegészítő szakvéleménye és a 18. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli kiegészítése ennek ellenkezőjét állapítja meg, mindkét megoldás részletes ismertetése és értékelése mellett. Az első fokú bíróság a szakértői vélemény mellőzését nem indokolta. A feleknek a fellebbezési eljárásban felmerült költségét a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése alapján megállapította, de ennek viseléséről az első fokú bíróságnak kell határoznia. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 11611984. sz„ BH 1985110. sz. 379.) 64. Ha a találmány hasznosítására kötött szerződés a felek között tartós jogviszonyt hoz létre, a bíróság a szerződést módosíthatja akkor, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a felek a szerződéskötéskor a termelés mennyiségének a jövőbeli bizonytalanságát és a nyereség alakulását a kölcsönös kockázatvállalás körébe vonták, az ilyen jellegű és az adott helyzetben várliató — az ésszerű kockázatvállalás kereteit meg nem haladó — körülményváltozásokkal a feleknek a szerződési feltételek meghatározásakor számolniuk kellett. Ilyenkor lényeges jogos érdeksérelemre hivatkozással nem követelhető szerződésmódosítás. (Ptk. 241. §, 86. §, 1969. évi II. tv. 17. §) I. A felperesek és a II. r. alperes (a továbbiakban: feltalálók) a feltalálói a „Vékony acéllemezből hidegen alakított üreges övű gerinclemezes tartó" című találmánynak, amelyre a szabadalmi oltalmat 1970. január 27-i elsőbbséggel adta meg az OTH. A szabadalmi jogosultságot, a találmány szolgálati jellegére tekintettel, az I. r. alperes szerezte meg. A találmány hasznosításaként az I. r. alperes 1972. februártól kezdve állított 78