Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

illető díjat a R. 3. §-ának (4) bekezdése vagy az (5) bekezdés alapján kell-e megállapítani, annak van ügydöntő jelentősége, hogy a hasznos eredmény pénzben mérhető-e vagy pedig csak eszmeileg értékelhető, illetve mindkét módon kimutatható a hasznos eredmény. A pénzben kifejezhető hasznos eredményt könyvelési úton vagy műszakigazdasági számítás (becslés) útján vagy e két módszer együttes alkalmazásával kell megállapítani. A pénzben mérhető hasznos eredmény jelentkezhet a találmányt megtestesítő termék árában képződő nyereségben vagy a találmány hasznosítása folytán jelentkező megtakarításban olyan esetben, ha a hasznos eredmény a nyereségben nem tükröződik. A lefolytatott bizonyítás adatai igazolták azt, hogy a találmány hasznosítása folytán jelentkező munkaidő-megtakarítás és többlettermelés folytán a hasznos eredmény pénzben kifejezhető. Erre vonatkozóan mind a műszaki szakértői vélemény, mind pedig a könyvszakértői vélemény tartalmaz adatokat. A könyvszakértő véleménye szerint azonban ez a hasznos eredmény könyvszakértői módszerrel nem munkálható ki pontosan, mert a munkaidő-megtakarítás nem áll egyenes arányban a termelés és értékesítés mennyiségével. Ezeket a mennyiségi adatokat a termelés anyagigénye, a beszerzési lehetőségek, a termékek piaci értékesítésének a körülményei, és az alperes piacpolitikája befolyásolja. Erre tekintettel a könyvszakértő véleményében nem a hasznos eredmény összegét számította ki, hanem azt rögzítette, hogy a felek álláspontja szerint kg-súlyra vonatkoztatottan a díjalap milyen összeget tesz ki. A könyvszakértői véleményben felhozott ezek a körülmények nem jelentik azonban azt, hogy a perbeli találmány hasznosításának nem volt pénzben kifejezhető haszna. A termelés mennyiségét (volumenét) befolyásoló tényezők közrehatásának az aránya műszaki-gazdasági becsléssel meghatározható. A könyvszakértői vizsgálat és a műszaki gazdasági becslés együttes alkalmazásával a hasznos eredmény megállapítható. Ezzel összefüggően azonban nemcsak a könyvszakértői véleményben megjelölt, a hasznos eredményt befolyásoló tényezők közrehatása vizsgálandó, hanem elsősorban azt kell eldönteni, hogy a haszon csak a díjigény alapjául szolgáló találmány hasznosításából ered-e. A tényezők mérlegelésével kell megállapítani a találmány részesedési arányát a hasznos eredmény keletkezésében (az ún. fedési hányadot). Ennek mértéke a megoldás műszaki és gazdasági jelentőségétől függően eltérhet a találmány által érintett alkatrésznek a termék egészében képviselt értékarányától. Az a körülmény, hogy a pénzben kifejezhető hasznos eredmény meghatározására csak becslés alkalmazásával van lehetőség, nem ad alapot a hasznos eredmény megállapításának a mellőzésére és arra, hogy a bíróság a — szerződés hiányában kötelezően alkalmazható — R. 3. §-ának (3) bekezdésében előírt számítási módról a R. 3. §-ának (5) bekezdése szerinti eszmei díjazásra térjen át. A pénzben kifejezhető eredmény mértéke az eddigi bizonyítás adatai alapján nem állapítható meg, ezért a bizonyítási eljárásnak nagyobb terjedelmű kiegészítésére van szükség. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során az alábbiakra kell figyelemmel lenni: 1. A per újabb tárgyalása során műszaki szakértői bizonyítás útján meg kell 77