Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

rögén hígítószert és anionos emulgeálószert tartalmaz, bizonyos — viszonylag tág határok között megadott — súly%-ban. A 2. igénypont az 1. igénypontban meghatározott készítmény hatóanyagának előállítási eljárására, a 3. igénypont pedig az eljárás foganatosításának módjára vonatkozik. A kérelmező a felszólalásában a bejelentés elutasítását kérte, mert — szerinte — a találmány tárgya vegyi úton előállított^ termék, amelynek szabadalmi oltalomban való részesítését a törvény kizárja. Észrevételeket tett a leírás hiányossága miatt is. Az OTH a szabadalmat az 1980. október 2-án kelt határozatával engedélyezte, az 1. igénypont tartalmának módosításával. A hatóanyag részarányát 20—60 súly%-ban, az egyéb anyagok részarányát pedig 40—80 súly%-ban jelölte meg. Határozatának indokolása szerint a szabadalmazhatóság kizártsága szempontjából a kémiai reakció szerepét nem a termék hatásával, hanem a termék létrehozásával összefüggésben kell vizsgálni. Eszerint pedig a herbicid készítmény nem minősíthető vegyi úton előállított terméknek. A felszólaló a bírósághoz benyújtott kérelmében az OTH határozatának megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az 1. igénypontban megjelölt hatóanyag már önmagában rendelkezik a teljes herbicid hatással. A készítmény létrehozásában — a hatóanyag révén — a kémiai reakciónak lényeges szerepe van. Az egyéb segédanyagok hozzáadása csak célszerűségi okból, az alkalmazás megkönnyítésére szolgál. Az első fokú bíróság a végzésével a kérelmet elutasította. A végzés indokolása szerint a készítmény fizikai műveletek útján, a hatóanyag és az egyéb anyagok összekeverésével jön létre. Az összetevőknek (komponenseknek) egyaránt sajátos, nélkülözhetetlen szerepük van a készítmény hatása és alkalmazhatósága szempontjából. A másodfokú bíróság — a kérelmező fellebbezése folytán — végzésével az első fokú végzést részben megváltoztatta és a termékre vonatkozó 1. igénypont tekintetében a szabadalmi bejelentést elutasította. A szabadalmat csupán a 2. és 3. igénypontban megjelölt eljárásra rendelte megadni. A másodfokú bíróság a jogerős végzést lényegében a következőkkel indokolta. A 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM sz. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel az 1969. évi II. tv. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem részesíthető szabadalmi oltalomban az olyan termék, amelynek létrehozásában lényeges szerepe van a kémiai reakciónak. A kémiai reakció szerepének az értékelésénél az a lényeges, hogy „... a szabadalmi igénypont jellemzőinek kialakításában, a megoldás feltételeinek, újdonságának, haladó jellegének, gyakorlati alkalmazhatóságának, műszaki jellegének a meghatározásában van-e szerepe a kémiai reakciónak. Nem lehet szabadalmi oltalmat szerezni termékre mint fizikai úton létrejött keverékre, ha a megoldás újdonsága, haladó jellege a keverék alapanyagában valósul meg. Ez ugyanis az alapanyag burkolt oltalom alá helyezését jelentené." A találmány újdonsága, haladó jellege, gyakorlati alkalmazhatósága a hatóanyaghoz kapcsolódik. Téves tehát az első fokú végzésnek az az álláspontja, hogy a készítmény létrehozása s a hatóanyag előállítása között semmi lényeges kapcsolat nincs. Mivel a szóban levő esetben a leírás 1. igénypontjának tartalma szerint a készítmény egyik jellemzője az (I) általános képletű vegyület hatóanyagként alkalmazása, ez pedig kémiai reakció útján jön létre, ezért „az 1. igénypont 65